Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4203 magánszemélyek számára elkerülhetetlenné válik a minimum 10 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség, ez azonban része az elvárható, ugyanakko r méltányos közteherviselésnek. A módosítás korlátozza az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és adósságának kezelésével kapcsolatos adatok nyilvánosságát. A finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titok nak minősülő információ birtokába juttatná, amely veszélyeztetheti az államadósság legalacsonyabb költségen történő finanszírozását, továbbá piacbefolyásolást eredményezhet. Mindez aránytalan érdeksérelemmel és illetéktelen befolyásolás lehetőségével járna az állam pénzügyi érdekeire, kárt szenvedhet az elmúlt években visszaszerzett gazdasági szuverenitásunk, a magyarok jövedelme és befektetései pedig újra ki lennének szolgáltatva a spekulációs érdekeknek. A módosítás emellett korlátozza azoknak a költségve tési tervezés során keletkezett adatoknak a nyilvánosságát is, amelyeket a kormány a központi költségvetésről szóló törvény benyújtásakor nem hoz nyilvánosságra. (8.10) A tervezés folyamata során keletkező háttérszámítások, tervezési adatok és elemzé sek nyilvánosságra hozatala csökkentené versenyképességünket, veszélyeztetné a külső befolyástól mentes költségvetési tervezést. Nem kívánunk azonban titkolózni, nincsenek rejtegetnivalóink a polgárok és a szakma képviselői előtt, ezért a nemzetgazdasági m iniszternek lehetősége lesz az adatok nyilvánosságra hozatalára, ha az nem sérti az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit. A szabályozás tehát nem eredményezheti a költségvetési gazdálkodás átláthatóságának csökkenését, a költségvetési szervek gazdálkodásá val kapcsolatos adatok ugyanis a jövőben is közérdekű adatok lesznek. A módosítás csupán a lehető legszűkebb körben korlátozza olyan adatok megismerését, amelyeknek nyilvánosságra hozatala hátrányosan érintené az ország pénzügyi érdekeit. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az államháztartásról szóló törvény módosításával új rendelkezés kerül megfogalmazásra, miszerint költségvetési felügyelő rendelhető ki azon állami tulajdonban álló gazdasági társaságokhoz, amelyek költségvetési támogatásból megvalósuló nagyberuh ázási projekteket kezelnek. A költségvetési felügyelői rendszer már számos esetben bizonyított, így a kormány úgy látta, hogy a jól működő rendszert érdemes kiterjeszteni minél több olyan intézményre, ahol közpénzzel gazdálkodnak. A felügyelők megismerheti k az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok kezelésében lévő közpénz felhasználásával összefüggő adatokat, véleményezhetik a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatokat, jogszabályban meghatározott különböző intézkedéseket tehetnek, tová bbá kifogással élhetnek a nagy összegű kiadások tervezése esetén. A felügyelők szabályszerű, hatékony és kiegyensúlyozott gazdálkodásban érdekeltek. A jobb, egyszerűbb és olcsóbb megoldások keresésében a gazdasági társaságok vezetőivel együttműködve kölcsö nösen tudnak majd támaszkodni egymás szakértelmére. Az államháztartásról szóló törvény módosítása lehetővé teszi továbbá, hogy a költségvetési támogatásból megvalósuló támogatási cél tekintetében a felhasználás ellenőrzése a kedvezményezett mellett olyan s zemélyekre is kiterjedhessen, akik a támogatási jogviszony teljesítésében közreműködnek. Céljaink szerint ez a módosítás is a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását hivatott elősegíteni. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban a törvényjav aslat II. fejezetében szereplő, igen fontos további törvénymódosításokról is ejtsek néhány szót. Ezek közül elsőként a reklámtörvény módosítására térnék ki. A törvényjavaslat eltörli a reklámok közvetítésében alkalmazott bónuszokat, valamint 15 százalék mé rtékű reklámközvetítői díjat állapít meg, amelyet a reklámozóknak kell a közvetítő részére fizetniük. A jövőben a reklámügynökségek kizárólag a hirdetővel állhatnak szerződéses kapcsolatban. A szabályozás lényeges eleme, hogy a reklámozó közvetlenül a médi umoknak fizetné ki a hirdetése közlésének ellenértékét. A jogszabály kidolgozásakor a franciaországi mintát követtük, ahol már 1993ban hasonló módon szabályozták a médiumok és az ügynökségek közötti megállapodásokat. Számításaink szerint
