Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 29. péntek (78. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - ANDER BALÁZS
4176 sok helyütt pedig csak a roncstársadalmi létbe süppedt, nyomor által röghöz kötött, lesül lyedt rétegek maradnak, gyökeresen eltávolodva a szerves paraszti kultúrától. Ennek elkerülése érdekében - a kormány is így fogalmaz egyébként - olyan vidékfejlesztési programok megvalósítására kellene törekedni, amelyek az emberek és a közösség értékeire építve, a hagyományokat ápolva, a természeti erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodva, a mezőgazdaságot fejlesztve nyújtanának esélyt a vidéki élet megbecsültségének helyreállítására. Szépen hangzik, csak egy a baj vele: még a 201420 közötti uniós fe jlesztési ciklusban is csupán 70 milliárd forintot szánnak az ezer fő alatti kistelepülések legégetőbb problémáinak kezelésére. Érintett falvanként évente átlagosan 6 millió forintot, adott esetben egy multi a többszörösét kapja állami támogatás formájában egyetlen munkahely létrehozásáért. A Jobbik úgy gondolja, hogy a kistelepülések ennél sokkalsokkal többet érdemelnek. A másik terület, amivel röviden foglalkozni kívánok, a közlekedés ügye, ami szorosan összefonódik az előbb elmondottakkal. A központi kö ltségvetés 2016. évre tervezett számsorai alapján elmondható, hogy a közúti közlekedés finanszírozásánál feltűnő módon jelenik meg a fejlesztési és fenntartási források aránytalansága. Nagyon sommásan, dióhéjban összefoglalva úgy is fogalmazhatnék, hogy to vább folyik az ország kettészakítása, a vidék lerongyolódása az infrastruktúra, a közlekedés tekintetében is; mint a testben, amikor az artériák viszonylag ugyan rendben vannak, de a hajszálerek teljesen elhalnak. A gyorsforgalmi utak 222 milliárdos fejles ztése plusz 111 milliárdos üzemeltetési kiadása, tehát 333 milliárd áll szemben a vidéki úthálózat 7 milliárdos fejlesztésével és 60 milliárdos fenntartásával, üzemeltetésével. Szemléletes további példa az aránytévesztésre, hogy például a Hungaroring támog atása 12 milliárddal a teljes hazai úthálózat éves fenntartási költségvetésének 20 százaléka. Félreértés ne essék, üdvözlendő cél a gyorsforgalmi úthálózat kiemelt fejlesztése, ugyanakkor a vidéki Magyarország számára a mindennapi életet megkeserítő problé mává válik a településeket összekötő úthálózat fokozódó mértékű leromlása. A Jobbik meggyőződése, hogy a vidéki Magyarország élhetősége, fejlődése érdekében a meglévő közúthálózat minőségének javítására, fenntartására többet kellene fordítani. De ugyanezt látjuk a vidéki Magyarország vasúti közlekedésében is, ahol lényegében az 1980as évek eleje óta semmiféle érdemi járműbeszerzés nem történt. A szocialista kormányok által bezárt vidéki vasutak egy kisebb részének 2010. évi látványos újranyitását követően a folyamat leállt, 2012ben még egy látványos hátraarcot is csináltak, és ma a legtöbb helyen legfeljebb napi 23 vonatpáros alibi közlekedést tartanak fenn ősi, a mai igényeknek messze meg nem felelő, kohószökevény járművekkel. A finanszírozási anomáliák másik érdekes része, hogy a közösségi közlekedésben is az áfa felső, 27 százalékos kulcsával sújtják a menetjegyek, köztük a szociális kedvezményű menetjegyek árát is, miközben a személyszállítási cégek áfalevonási jogát tiltják. Így aztán a beszedett áfa teljes egészét - mint bevétellel nem fedezett költség megtérítését - később visszaosztják. A bevételi és költségadatok felbruttósítása az adminisztratív terhek növelésére, meg arra alkalmas, hogy utólag el lehessen mondani, hogy jaj, milyen drága dolog is ez a közösségi közlekedés és mennyire fenntarthatatlan a kistelepülések ellátása. A fogyasztást terhelő adóztatás fenntartása a közösségi közlekedésben a finanszírozási viszonyok ismert keretei között teljesen értelmetlen. A közlekedés és a közlekedési in frastruktúra finanszírozásának aránytalansága az önkormányzatok 2016. évi költségvetésében is tetten érhető. (17.30) A kistelepülések közútjainak fenntartási alaptámogatása a 40 ezer fő feletti városokénak kevesebb mint a fele 227 ezer forint/kilométerrel, de a kisvárosok is csak 295 ezer forintot kapnak
