Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 29. péntek (78. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4163 Köszönöm szé pen, elnök úr. Több képviselő úr is kritikával jellemezte azt a folyamatot, melynek keretében a kormány tavasszal nyújtotta be a költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, ezért engedjék meg, hogy erről néhány gondolatot elmondjak. Való igaz, hog y korábban került sor a javaslat benyújtására. Az érveket az ellenzéki képviselők is említették, ezek között első helyen a kiszámíthatóságot, a gazdasági környezet korábbi megismerését kell hogy kiemeljem. Viszont azt el kell mondanom, hogy ez a korábbi kö ltségvetés nem jelenti azt, hogy ne lenne ismert az a bázis, amire építünk. Sokszor elhangzott, hogy a 2014. évi zárszámadás még nincs az Országgyűlés előtt, de ez nem azt jelenti, hogy ne ismernénk a 2014. évi tényszámokat. Az Eurostat honlapján is szerep el az, hogy a magyar államadósság, a magyar államháztartási hiány mennyi volt, sokszor elhangzott ebben a Házban, hogy a gazdasági növekedés mekkora volt, tehát ismertek és nyilvánosak a 2014. évi tényszámok. A 2015. évből is ismerjük az első hónapok folya matait, ez volt az a bázis, amire a költségvetést készítettük. El kell mondjam azt, hogy európai uniós tagállamként Magyarországnak is, csakúgy, mint az összes európai uniós országnak, tavasszal egy úgynevezett konvergenciaprogramot vagy az eurózónatagokn ak stabilitási programot kell benyújtani az Európai Bizottság részére, tehát minden tagállamnak kell készíteni egy gazdasági programot az előttünk álló évekre. Ezt tette a magyar kormány is, és ezen konvergenciaprogram alapján határozta meg a 2016. évi köl tségvetési számokat. Ami azt a folyamatot illeti, hogy nem mindent tudunk pontosan prognosztizálni: elhangzott a forint árfolyamának esetleges változása, inflációs változások. Ezekkel nem lehet vitatkozni, de minden jóváhagyott költségvetésben benne van az , hogy a folyamatok változathatnak. Az, hogy most tavasszal került az Országgyűlés részére a törvényjavaslat benyújtásra, nem jelenti azt, hogy az előre nem látott folyamatokat ne védenénk ki. Épp ezért a korábbiakhoz képest magasabb tartalékösszeget tarta lmaz a benyújtott törvényjavaslat, így a váratlan folyamatokra, azt gondolom, lesz kellő fedezet a 2016os költségvetésben. Ami Gyöngyösi Márton képviselő úrnak a külügyi stratégia hiányára vonatkozó észrevételét illeti, el kell mondjam, hogy azt gondolom, hogy önmagában a minisztérium nevének megváltozása is mutatja azt a stratégiát, amit a kormány elfogadott: Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják a minisztériumot. (16.30) Ugye, nemcsak stratégia van, hanem konkrét lépések is, a keleti nyitás, a dél i nyitás és a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében. A kereskedőházak nyitására, új külképviseletek nyitására vagy a képviselő úr által is említett Eximbank kibővített tevékenységére utalok. Azt gondolom, ezek is kellettek ahhoz, hogy már az említett k edvező 2014. évi gazdasági növekedési adatokról beszámolhassunk. És végezetül a külügyi stratégiánál el kell mondjam, hogy természetesen nemcsak a gazdasági kapcsolatok erősítése, hanem a hagyományos diplomáciai kapcsolatok megtartása is továbbra is kiemel t célja a kormányzatnak. Z. Kárpát Dániel képviselő úr fölvetéseit illetően el kell hogy mondjam, hogy a statisztikákkal, a számokkal nem lehet vitatkozni. Képviselő úrnak igaza van abban, hogy nemzetközi összehasonlításban még mindig magas az úgynevezett adóék, tehát a munkát terhelő adóknak és a nettó, kézhez kapott jövedelemnek a különbsége. De azt is nézzük meg, hogy milyen irányba megyünk, és honnan mozdultunk el. Azt is nézzük meg, hogy 2010ben ez az adóék érdemben magasabb volt, hiszen más volt a sz emélyi jövedelemadórendszer, nem volt olyan családi kedvezményrendszer, ami jövőre 260 milliárd forintot hagy a családoknál, és nem létezett a munkahelyvédelmi akció. Tehát én azt gondolom, hogy a folyamatot érdemes nézni, és megint azt kell mondjam, hogy a kormány egy olyan irányba ment el, amely a munkát terhelő adóknak a
