Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 29. péntek (78. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - Z. KÁRPÁT DÁNIEL - ELNÖK: - DEMETER ZOLTÁN
4160 Most van lehetőség kétperces felszólalásokra. Elsőnek meg is adom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Minden elismerésem azé a Banai államtitkáré, aki egyedüliként vett részt eddig érdemben a költségvetési vitában. Erre biztatom a továbbiakban is, hiszen számos dologban vitatkoznom kell vele. Mielőtt a minimálbére sek és mások helyzetének javulásáról beszél, ajánlom figyelmébe azt az OECDországokra vonatkozó vizsgálatot, amelynek értelmében az átlagbér terhelését vizsgálva az látható, hogy Magyarország a negyedik legjobban terhelt átlagbérek tekintetében az OECDor szágok átlagát nézve, és azt látjuk, hogy miközben ez az átlag 36 százalék, a magyar emberek átlagbéréből mintegy 48 százalékot visznek el önök. Meg kéne mondani, hogy mire fordítják, vagy milyen könnyítések születnek ezekből. Nézzünk egykettőt! Önök azt állítják, hogy az adócsökkentések költségvetéséről van szó, hát vizsgáljuk meg. Ha összeadjuk az áfavárakozásokat és a fogyasztási típusú adókból, köztük számos elkerülhetetlen adótípusból, mint a tranzakciós illetékből eredő várakozásokat, azt látjuk, hog y ezek összesen 215 milliárd forinttal nőnek az előző időszakhoz képest, tehát nem állja ki az igazság próbáját, amikor önök adócsökkentésről beszélnek. De ha azt mondják, hogy ne csak az áfát, ne csak a fogyasztási típusút vizsgáljuk, nézzük a személyi jö vedelemadóból eredő várakozásokat, ahol önök egy kozmetikai jellegű, bár általam is támogatott engedményt tettek, akkor mégis hogy lehet az, hogy a személyi jövedelemadóból származó összes bevétel eddig 1640 milliárd volt, és most, az önök könnyítése után már 1658 milliárd, tehát egy magasabb összeg szerepel a várakozások között? Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy az a helyzet, ami itt az OECDországokat érintő tanulmányból kiderül, hogy Magyarország a negyedik legbrutálisabban terhelt az átlagbérek ad óztatása tekintetében, ez már az önök 1 százalékos kedvezményének a figyelembevételével kialakult statisztika. Tehát az önök összes kozmetikai jellegű könnyítése után értük el azt a horrorisztikus helyzetet, hogy egy magyar átlagember a magyar átlagfizetés éből még mindig ekkora brutális elvonásokkal kell hogy szembesüljön, miközben NyugatEurópában és a régióban sem jellemző az, hogy ennyire kegyetlenül sokat elvigyenek az emberek pénzéből. No, ezek kiáltanának válaszokért. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban .) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a rendes vitát. A Fidesz képviselőcsoportjából Demeter Zoltán képviselő úr következik felszólalásra. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! DEMETER ZOLTÁN (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Két témában szeretnék hozzászólni a költségvetési vitában. Először is a Kulturális bizottság tagjaként, ahogyan az eddigi években is, most, a 2016. évi költségvetésről szóló vitában is fontosnak ta rtom, hogy a kormány felzárkóztatási politikájáról egy konstruktív, jövőbe mutató vita és véleménycsere alakuljon ki. Fontos kiemelni az ezen a területen elért eddigi eredményeket, a jövőbeli terveket és célokat, valamint azt az üzenetet a társadalom hátrá nyos helyzetben lévő rétegei számára, azon belül is kiemelten a fiataloknak, hogy van remény, lehetőség, megoldás a helyzetükre, és hogy a keresztény polgári kormány nem engedi el a kezüket. Számtalan olyan elérni kívánt célról lehet beszámolni, amelyek a kormány törekvéseinek és az Országgyűlés támogató szavazatainak köszönhetően a jövőben bizakodásra adhatnak okot. Itt megemlíthetjük a szakképzés átalakítását - amely során már a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé válik , a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel lehetőségének 21ről 25 évre való emelését, ezzel lehetővé téve, hogy bárki az első szakképesítését nappali képzésben szerezze meg, lehetőséget teremtve ezzel például szélesebb körű utazási és diákmunkakedvezményekre, ösz töndíjakra vagy éppen a kollégiumi elhelyezés könnyebbségére.
