Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 29. péntek (78. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON
4158 (Földi Lászlót a jegyzői székben Móring Józse f Attila váltja fel.) Ez a fajta eljárás, ami tudjuk, hogy az Orbánkormányok alatt már egy bevett szokássá vált, ez teljes egészében szembemegy nemcsak a nemzetközi gyakorlattal, hanem a hazai hagyományokkal és bevett gyakorlattal, tradíciókkal is. A költ ségvetés - amint az ismert - egy pénzügyi terv, ami bázisszámokra, bázisadatokra épül, és a bázis alapvetően az előző évnek a tényszámait jelenti, arra kellene hogy felépüljön a következő év költségvetése. (16.00) Ez a bázis jelenleg hiányzik, tehát egy te ljesen abnormális helyzettel állunk szemben, és egy olyan helyzetbe kényszerít bennünket a kormány, amiben igazából érdemi vitát nem is lehetne lefolytatni. Ami pedig a 2015. évre vonatkozó költségvetési teljesítést és a teljesítés adatait illeti, jelenleg ebben sem látunk tisztán, hiszen ezek nem ismertek. Nem véletlenül szokott normális országokban októbernovemberdecember környékén lezajlani ez a vita, hiszen az év vége felé az első félév adatai már ismertek tényként, tehát tényadatok állnak rendelkezés re, sőt már talán a háromnegyed éves adatok is tényként rögzíthetőek és ismertek, és talán már az egész évre vonatkozóan - tehát arra a néhány hónapra, ami még az évből hátravan - nagyjából prognosztizálható az, hogy a költségvetésnek milyen kifutása lesz. Nyilvánvalóan így május közepén, amikor ez a költségvetési tervezet le lett téve a Ház asztalára, még az első féléves adatok sem ismerhetőek, ilyen értelemben erről a költségvetési tervezetről érdemben nem lehet normális vitát lefolytatni. Persze, ismerjü k az Orbánkormány álláspontját ezzel kapcsolatban, ők azzal érvelnek, hogy a kiszámíthatóság és az átláthatóság miatt fontos az, hogy most erről a költségvetésről idejekorán dönt a tisztelt Ház, és folytatja le ezt a vitát. Kérem szépen, ha néhány évet el töltöttek volna a költségvetés tervezetének a benyújtói a szakmában is, ha lenne némi gyakorlati rálátásuk arra, hogy hogyan készül egy költségvetés, hogyan ildomos egy költségvetést összeállítani, akkor tudhatnák, hogy a kiszámíthatóság nemcsak úgy az égb ől pottyan alá a fejünkre, hanem az bizony bizalmon alapszik, olyan bizalmon, amit önök még nem feltétlenül nyertek el. Az átláthatóság pedig ebben a konkrét esetben a vicc kategóriája, cinizmus, arcátlan cinizmus, hiszen erről a költségvetésről és ami az elmúlt években, évtizedekben gyakorlattá vált Magyarországon, sok mindent el lehet mondani, de azt, hogy transzparens, átlátható és következetes költségvetés lenne, a legnagyobb jóindulattal sem lehet elmondani ezekről. Hiszen mindenki tudja, aki, nem az, hogy egy ország költségvetését látta már az életében, hanem mondjuk, egy társaságét, egy cégét, egy egyszerű kft.ét, hogy ahhoz, hogy a számok értelmezhetőek legyenek, összehasonlíthatóak kell legyenek az adott év számai a korábbi évek bázis- és tényadata ival összefüggésben, azokhoz képest lehet értelmezni a jelenlegi év számait és az adatait. Három oszlopot ismer általában egy könyvelés, amelyben elkülönítetten megjelennek a különböző tényadatok, és ezáltal értelmezhetővé, összehasonlíthatóvá válnak a szá mok. Varga Mihály miniszter úr azt mondta a költségvetés benyújtásakor, hogy egy takarékos költségvetésről beszélünk. Ehhez képest azt látjuk, hogy a tárcák és a minisztériumok nagyjából hasonló összegekkel, pénzzel gazdálkodnak, mint a korábbi években, ni ncsen semmiféle átcsoportosítás, aminek egyfajta üzenete van csak, az, hogy minden tökéletesen működik ebben az országban, minden minisztérium a lehető leghatékonyabban, legeredményesebben végzi a munkáját, semmiféle korrekcióra nem szorulnak a korábbi éve k gyakorlatai és költségvetései. És természetesen hogy is lehetne egyfajta átcsoportosítást elvégezni, ha a kormány, a kormányzat mind a mai napig nem ismeri azt a gyakorlatot, ami egyébként tőlünk nyugatabbra vagy akár más országokban minden költségvetés alapját jelenti, hogy van egyfajta elemzés, amivel mérik azt, hogy egy minisztérium milyen hatékonysággal működik, mennyire gazdaságos, mennyire hatékony, mennyire eredményes, hogyan gazdálkodik azzal a vagyonnal, amit a polgárok, az adófizető polgárok a r endelkezésére bocsátanak a tisztelt kormányzatnak és az államnak.
