Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
409 Ez az aggály azért kieme lkedő, mert gyakorlatilag a legnagyobb nyomás, a legnagyobb probléma a természeti erőforrások túlhasználatából adódik. Egy normális, fenntartható gazdaság alapja az ország természetierőforrástartaléka. Ezt tudja a miniszterelnök úr édesapja, aki olyan hel yeken csinál bányát, ahol Natura 2000es területek vannak, és nyilván zavaró a környezetvédelmi szakhatóság esetleges jelenléte, de tudja minden egyes földműves is, hiszen a termőföldek fölötti rendelkezés a természeti erőforrások fölötti rendelkezés, és a z a gazdaság alapjának a megteremtése. Ebből adódóan a környezeti és természetvédelmi szakigazgatásnak lenne az a feladata, hogy határokat és korlátokat szabjon, hogy mi a használat fenntartható mértéke. Azonban egy olyan rendszerben, ahol ezeknél a hatósá goknál nincs megfelelő szakigazgatási személyzet, és esetlegesen - ahogy a jelenlegi jogszabályban is szerepel - szakértő kirendelésével kell álláspontot megismerni, ez nem lehetséges. Azért nem lehetséges, mert míg van egy önálló szakhatóság, addig a szak hatósági álláspont figyelembevételére van kötelezettsége az alapból eljáró hatóságnak, addig ezt követően erre nem fog sor kerülni, ezt követően mondhat, amit akar a szakértő vagy egy társosztály, mert úgyis a kormányhivatal fogja a döntést meghozni. Ez ho sszú távon nyilvánvalóan Magyarország természetiértékgazdagságának a károsodásával jár együtt. De hogy ez ne következhessen be, van is a magyar jogban erre tapasztalat, hiszen nemcsak a jelenlegi Alaptörvényben, hanem az ezt megelőző alkotmányban is alkot mányos alapjog volt az egészséges környezethez való jog. Az egészséges környezethez való jog tekintetében az Alkotmánybíróság számos esetben hozott különböző döntéseket, és egyik ilyen döntés az az alaphatározat, ami tiltja a környezetvédelmi jog követelmé nyeinek megváltoztatását. Ebből adódóan bennünk nyilvánvalóan felmerül - és majd a részletes vitában el is mondjuk , hogy ez az intézkedés alapvetően alkotmányellenes, ugyanis az említett alaphatározat tiltja az anyagi normák tekintetében a visszalépést, az eljárásjogi rendelkezések tekintetében a visszalépést és a szervezeti normák tekintetében például környezetvédelmi és más hatóságok összevonását és megszüntetését. Abból adódóan, hogy ez az alkotmányos korlát rendelkezésre áll, eleve felmerül az egész j ogszabálytervezet jogszerűsége, mindamellett, hogy jó néhány egyéb problémát is felvet. Mikor első olvasatra megnéztem ezt a tervezetet, akkor is aggályokat keltett bennem, hogy itt esetlegesen valami disznóság van a dolog mögött, de onnantól kezdve, hogy Vas képviselő úr képviselte a kormánypártok álláspontját, már szinte biztos voltam benne, mert őrá osztják - szegényre - mindig az ilyen hálátlan feladatokat, mikor valamit el akarnak bújtatni. Nyilvánvalóan erre találtam nyomokat azzal, hogy ez megalapozh atja nemcsak a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer önálló felszámolását, de megalapozhatja az önálló természetvédelmi intézményrendszer szakigazgatáson kívüli felszámolását is, úgy, mint például a nemzetiparkigazgatóságok esetében ez felmerül het. Jelen pillanatban ugyanis ez egy nagyon furcsa hatósági helyzet, hiszen a nemzetiparkigazgatóságok nem hatóságok, ellenben az általuk foglalkoztatott természetvédelmi őrszolgálat hatósági személyek, közvetlenül a környezetvédelmi, természetvédelmi é s vízügyi főfelügyelőségeknél kellene hogy helyet kapjanak. Ez a jogszabály ennek a rendszernek a feloldásával járhat, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag megszűnhet az, hogy a terepen környezet- és természetvédelmi szakismerettel rendelkező emberek felügy eljék hazánk környezet- és természetvédelmi értékeit. Nyilvánvalóan a részletes vitában lesz mód módosítókkal és egyéb eszközökkel pontosan feltárni azt, hogy mi miatt is jelent veszélyt ez a tervezet a környezet- és természetvédelemre, de addig is árulkod ó jó néhány dolog, ami Kovács államtitkár úr felvezetőjében elhangzott. Először is: a hét folyamán Bangóné képviselő asszony már felolvasta azt a szószedetet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma hogyan változtatta meg a köznyelvben használt kifejezése ket, stadiont sportlétesítményre és szegénységet rászorulókra, én már akkor szóvá tettem, hogy a kormányzat pedig a gazemberségre a hatékonyság szót használta mint politikailag korrekt kifejezést. A hatékonyság itt is ezt szolgálja.
