Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANA TIBOR (Jobbik):
4036 Konkrétan a XIX. fejezet kapcsán, ahol az uniós fejlesztések szerepelnek, látni kell azt, hogy itt már csak a 20142020as időszak programjait láthatjuk, hiszen a kifizetési határidő 2015. december 31. az n+2 szabálynak megfelelően, s míg az idei évre 1725 milliárd forint volt a bevételi előirányzat, addig jövőre, 2016ra csupán 862 milliárd forint szerepel itt. Az elmúlt évek során is elmondtam azt felszólalásaimban, amikor ez a kérdés volt terítéken, hogy túlzottan ambiciózusnak tartottuk rendre azokat az összegeket, ami k itt megjelentek, és sajnos minden esetben bebizonyosodott, hogy ebben igazunk volt, hiszen az előirányzat és a teljesítés között minden évben komoly különbségekkel szembesülhettünk. (20.20) Így az idei és a jövő év vonatkozásában is azt láthatjuk, hogy c sak feszített tempóban tudjuk felhasználni a rendelkezésre álló összegeknek egy jelentős részét, és biztos, hogy a kormánynak az a vállalása nem fog teljesülni, ami arra vonatkozott, hogy nem fog bent ragadni pénz az előző, 20072013as ciklussal összefügg ésben. A tavalyi évben is végigmentem konkrétan az egyes operatív programokon abból a megközelítésből, hogy hogyan is állunk a kifizetések tekintetében, és bizony pont a legnagyobb összegű operatív programok között találtunk olyanokat, ahol nagyon komoly e lmaradások szerepeltek. Ami ennél még fontosabb, hogy a korábbi évek során is azt tapasztalhattuk, hogy ilyen módon sokszor felesleges beruházásokra költöttük el a forrásokat, egy kapkodás volt jellemző ezen a területen, és ha visszatekintünk arra az évtiz edre, ami eltelt az európai uniós csatlakozásunk óta, akkor azt láthatjuk, hogy rossz hatékonysággal, hosszú távon kevés eredményt hozó programokra költöttük el a források jelentős részét. Nem gazdaságélénkítésre vagy munkahelyteremtésre fordítódtak ezek a z összegek, hanem presztízsberuházásokra. Most a 20142020as ciklus tekintetében kormányzati oldalról számtalanszor hallhatjuk a bűvös 60 százalékot, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló pénzeknek ekkora részét gazdaságfejlesztésre kívánjuk fordítan i. A magunk részéről azt tudjuk ígérni, hogy követni fogjuk ezt a folyamatot, hiszen a gazdaságélénkítés azt jelentené, hogy hosszú távú, tartós hatással rendelkező beruházásokra költjük el ezeket a pénzeket, és sokkal hatékonyabban, célzottabban, mint az a mögöttünk hagyott évtizedben jellemző volt. A munkahelyteremtő, foglalkoztatásnövelő beruházásokat kellene tehát középpontba állítani, és kiemelten fontosnak tartanánk azt, hogy a kis- és közepes méretű vállalkozások, a kkvszektor megfelelő módon tudjon részesülni a támogatásokból. Tisztelt Országgyűlés! Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy kormányzati oldalról a tekintetben is egy sikerpropagandát hallhattunk, hogy a kohéziós források ügyében micsoda eredményeket tud felmutatni Magyarország. Sa jnos, azért messze nem ennyire pozitív a helyzet, hiszen 20 százalékkal csökkentek a rendelkezésünkre álló pénzek, 25,7 milliárd euró helyett 20,6 milliárd euró áll csak rendelkezésre ilyen módon 201420 között, amihez persze a korrektség jegyében hozzá ke ll azt tenni (Dr. Józsa István: Forintban!) , hogy a korábbi számokhoz képest magasabb összeggel találkozhatunk. De ettől függetlenül a tárgyalások vonatkozásában tehát előzetesen még alacsonyabb összegről volt szó, de igen, valóban, itt forinttal és ezzel próbált trükközni a kormány, hogy az átszámítás hogyan történjen meg. Tehát ez a sikerpropaganda teljesen álságos kormányzati oldalról. Kiemelten fontosnak tartanánk azt, hogy az innováció és a kutatásfejlesztés területe kellő súllyal megjelenjen a különb öző programokban, hiszen az uniós átlagtól rendkívül nagy mértékben elmaradunk, és ez különösen igaz a kis- és középvállalkozások esetében. 2020ra az Európa 2020 stratégiával összefüggésben azt tűztük ki magunk elé, hogy az 1,8 százalékos értéket érjü k el, miközben uniós szinten 3 százalék a célkitűzés. Persze, azt el kell mondani, hogy az EUs tagállamoknak jelentős része ettől még messze elmarad, de ha megnézzük
