Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - HERINGES ANITA (MSZP):
4023 A devizahitelesek problémát - mint ahogy láttuk - önök nem akarták megoldani, és ez a mostani költségvetésben is elég komolyan látszik. Hiszen a költségvetés továbbra is távol tartja magát attól, hogy a devizahitelesek problémáit megoldja, annak ellenér e, hogy az árfolyamgyengülés jelentős részében az önök gazdaságpolitikája a ludas. Az állam ugyanis nemhogy nem vesz részt a tehervállalásban, hanem kifejezetten nyerészkedik a meggyengült forinton, és más célokra akarja felhasználni ennek hasznát. Ugyanis az MNB 2014 első félévi mérlege szerint 422 milliárd forint árfolyamnyereséget mutatott ki. Mindebből nemcsak a 2016os, de a 2015ös költségvetésben is már jelentős, az MNB által történő osztalékbefizetésből adódhatna olyan összeg, amivel a devizahiteles eket ki lehetne segíteni. Merthogy az állam az egyetlen, aki még nem vállalta ezért a felelősséget. Önök, az önök kormánya az, aki nem vállalta a devizahitelesekért a felelősséget. Önök mondták, hogy akkor majd 30 százalékkal csökkennek a törlesztőrészlete k, ezzel hitegettek. Most több képviselőjük is azzal jött, hogy a családi költségvetést úgy szokták megtervezni, hogy az ember tudja, hogy mennyi jön be. Decemberben az emberek számoltak azzal, hogy önök majd jól megmentik a devizahiteleseket. Számoltak az zal, hogy nekik majd olyan 2530 százalékkal csökkenni fog a törlesztőrészletük, és azzal számoltak, hogy akkor majd májusjúniustól egy kicsivel könnyebb lesz az életük. Önök ezzel is becsapták őket, mert bárhogy nézzük, a devizahitelesek 22 százaléka ese tében nemhogy csökkent, hanem nőtt a törlesztőrészlet. Tehát amivel ő számolt, hogy majd mennyi lesz az ő zsebében vagy mennyi jön be neki, és mennyit tud majd költeni bármi másra, azzal kellett szembesülnie, hogy az a valóságtól olyan távol van, mint - ah ogy szokták felénk mondani - Makó Jeruzsálemtől. De már meg sem lepődünk, és az emberek tényleg ezért legyintenek magukra, hogy amit maguk mondanak, azt már el sem szabad hinni. Jobb, ha elkapcsol az ember, mert legalább nem idegesíti fel magát rajta. (Bol dog István közbeszól.) Kiabálhat Boldog képviselő úr, csak tényleg ez a mai magyar valóság, ha jár az utcán, akkor találkozik vele. Azt is végighallgathattuk még az első napon, hogy a keresztény gondolkodás költségvetésével találkozhatunk most. Hát akkor a családokat kellene segíteni, meg a kis keresetből élőket, meg a szegényebb embereket, meg azokat, akik vidéken épphogy meg tudnak élni, mert a keresztény gondolkodás ez lenne. Még Ferenc pápa is azt mondta legutóbbi megszólalásában, hogy meg kell védenünk a szegényeket, és nem védekeznünk kell tőlük, meg kell védenünk a gyengéket, és nem kihasználni őket. Én sváb katolikus lányként, azt gondolom, megengedhetem magamnak, hogy Ferenc pápát idézzem, mert én hiszek abban, amit ő mond. Amit magukról, itt szembe n, nagyon kevésről tudok elmondani, hogy szívből hisz benne. És akkor térjünk rá a környezetvédelmi kérdésekre! A környezetikármentesítési programra például a kormányzat egy fillért sem javasol, miközben szembetaláljuk magunkat most olyan problémákkal, mi nt az Illatos út és a Csérytelep. Értem én a kormány gondolkodását, hogy majd a szennyező fizet, csak jelen pillanatban ez a szennyező nem fizet, bárhányszor szólítjuk fel őt, bárhányszor mondjuk neki azt, hogy egyébként büntetéseket szabunk ki rá, attól ez a szennyezőanyag most még ott lesz. Azt gondolom, hogy most az állam feladata az, hogy ezt megoldja, és utána majd behajtja rajtuk a pénzt. Ez az egyetlen lehetősége, és ezért kellene, hogy egyébként ezen a soron pénzt is találjunk, merthogy ez csak úgy fog működni. Alapvetően katasztrofális helyzetben vannak most a hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó szervezetek is. Ahogy mi jó párszor elmondtuk, ahogy önök szétzúzták a hulladékgazdálkodás rendszerét, az tényleg hihetetlen. Egy jól működő rendszer v olt, amire sikerült 67 adót és egyéb megnevezésű, plusz kifizetendő összegeket kivetni, telefonadót, lerakási járulékot, és akkor most nézzük a költségvetésben, hogy majd a lerakási járulékból kevesebbet, most már csak 8 milliárdot várnak el, merthogy nyi lván szembesültek azzal, hogy a hulladékszállító cégek már kifizetni sem tudják, így ezért nem számolnak azzal, hogy majd ezt az összeget befizetik. (19.20)