Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz):
4004 Köszönöm a szót. Rövid leszek, csak Kulcsár képviselő úr számára: nem lehet kiadnom a nevet, de négyszemközt megmutatom az úrnak. Azt írja a rendőr kolléga, hogy nincs semmilyen kvó ta, annyit mennek, amennyit akarnak a kollégák, nincsenek elszámoltatva. Ez BácsKiskunra igaz. Ha Hajdú megyében nem így működik, akkor tessék kopogtatni az ottani főkapitány ajtaján. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Most visszatér ünk a normál felszólalások körébe. Kovács Sándor képviselő úrnak adom meg a szót, a Fidesz részéről. KOVÁCS SÁNDOR ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a jövő évi költségvetés szociális te rületét érintő részéről beszélnék, szólnom kell azért néhány szót, hogy honnan is indultunk, hiszen az előző kormányok negatív intézkedései egészen idáig kihatnak. A Gyurcsánykormány első körben egyetlen segélybe gyúrta össze a rendszeres gyermekvédelmi t ámogatást, a családi adókedvezményt és a családi pótlékot. Az intézkedés miatt a családi adókedvezmény gyakorlatilag megszűnt. A gyesre való jogosultságot a rendszeres szociális segélyben részesülők esetében megszüntették. Ezután Bajnai Gordon idején a csa ládi pótlékot a 2009es szinten befagyasztották, két évre maximalizálták a gyes és a gyed időtartamát, valamint a gyed, illetve a gyes megszerzéséhez szükséges biztosítási időt fél évről egy évre emelték. 2009ben eltörölték az addigi lakástámogatási rends zert. A megszorító intézkedések a szegények mellett leginkább a kevésbé tehetős középosztályt sarcolták, konkrétan a nyugdíjasokat és a közszférában dolgozókat. Ezen intézkedésekkel devizahitelbe kényszerítették az embereket. A 2010ben megkezdett szisztem atikus munka eredményeként negyedmillióval csökkent a szegénységgel veszélyeztetettek száma Magyarországon. Míg az EUban 16,7 százalék azon személyek aránya, akik a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkeznek, addig Magyarországon ennél jobb a hel yzet, 14,6 százalék. A válságot követően a FideszKDNP kormányzásának köszönhetően Magyarországon megállt a gyermekszegénység növekedése. (Bangóné Borbély Ildikó: Komolyan?) A Központi Statisztikai Hivatal után a Tárki elemzése is azt mutatta, hogy csökken t a szegénység mértéke, mélysége és a jövedelmek közti egyenlőtlenség Magyarországon. A méréskor uniós szabvány szerint 11 jellemzőt vizsgáltak. Ezek legfontosabbika, hogy az átlagjövedelem 60 százalékát el nem érő személy vagy család már szegénynek számít , de a munkanélküliséget is szegénységi kockázatnak tekintik. Mind a 11 mutató tekintetében jelentős javulások voltak az elmúlt két évben. A legnagyobb javulást a foglalkoztatásban mérték, 2010től tavalyig 18ról 9 százalékra csökkent azon háztartások ará nya, amelyekből senki nem dolgozik. Javult a háztartások helyzete is, kevesebb családot fenyeget a társadalmi kirekesztődés és a szegénység veszélye. Ez a kézzelfogható eredmény a rezsicsökkentésnek és a devizahitelesek megsegítésének is köszönhető. De fon tos tényező a közmunkaprogram is. A szegénység visszaszorítását elősegítő programjainkat a jövőben is fogjuk folytatni. A szegénységből való kivezetésre, a felzárkózásra gyerekkortól kezdve van a legnagyobb esély, ezért döntöttünk a kötelező óvodáztatás me llett, amely azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek minél hamarabb kerüljenek abba a szocializációs közegbe, amely az iskolai sikereiket megalapozhatják. Ezért az elmúlt öt évben mintegy 28 milliárd forintból több mint 6 ezer bölcsődei férőhely jött létre, csaknem 5 ezer pedig megújult. Az óvodáztatás, csakúgy, mint az iskoláztatás, a szülő felelőssége. Ezért fontos, hogy a gyermekek ellátására célzott társadalmi juttatásokhoz e feltétel teljesítésével jussanak hozzá a családok. A 2010ben hivatalba lépett kormány egyik első intézkedései között szereplő lépés az