Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
401 beruházások is alájuk tartoznak, tehát tulajdonképpen ne gondoljunk arra, hogy itt csak azok a beruházások jöhetnek számításba, amelyek valóban nemzetgazdasági szempontból kiemeltek vagy objektív mércével is azok lehetné nek, hanem sokszor lehet ez a kormánynak a kényekedve. Nos, ezek az eljárások is időben gyorsan és ellenállásmentesen végigpasszírozhatók a rendszeren. Egyébként annak idején, amikor a szocialisták bevezették ezt a rendszert, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak a rendszerét, és azt, hogy ezeket gyorsított eljárásban lehet elfogadtatni, és zárójelbe lehet tenni bizonyos szabályokat, önök voltak, akik a leginkább tiltakoztak ez ellen. Nos, 2010 után nem törölték el ezeket a szabá lyokat, hanem sajnos nemcsak hogy megtartották, hanem kibővíteni igyekeznek, ami annak tekintetében is fájó, hogy annak idején pont a FideszKDNP volt az, aki kritizálta ezt a rendszert. Úgyhogy az egykapus rendszert mi abból a tekintetből is értelmezni tu djuk, hogy ha egy vállalkozó esetleg - nem azt mondom, hogy minden esetben ez történik, de ha mondjuk, van egy jó ismeretsége valamelyik kormányhivatal élén, ami Magyarországon elég gyakori sajnos az elmúlt időszak vagy az elmúlt 25 év tapasztalatai alapjá n, akkor úgymond egykapus rendszerben el tud intézni mindent, és nem lesz semmi fennakadása sem a környezetvédelmi hivatallal, vagy akár a bányakapitányságokkal vagy egyéb hatóságokkal. A főnök majd le fog szólni, és minden hatóság ezeket az ügyeket el fog ja intézni neki. És ez nem feltétlenül jó. Tehát ez a korrupciónak is egy egykapus rendszert nyithat, vagy a lehetőségét megnyitja. Azért nem tartunk még ott sajnálatos módon a korrupció elleni harcban, hogy azt lehessen mondani, hogy az állampolgárok érde kében megnyitjuk ezt a rendszert, de hát úgysem lesz visszaélés, mert Magyarországon nem hallottunk olyat, hogy közpénz eltűnt volna. És hogyha már erről a rendszerről beszéltem, felhoztam a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat, ak kor ez a javaslat, amit beterjesztenek, egy látszólag apró módosítást irányoz elő, egy „engedélyezési” szót kivesz a jelenlegi törvényből, ami azt jelenti, hogy eddig a közigazgatási hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozhatott ez a kiemelt státusz. M ost a jövőben, hogyha ezt töröljük, akkor bármely közigazgatási hatósági ügyre ki lehet terjeszteni, és a törvényjavaslat részletes indokolásában egészen egyszerűen nem találjuk meg az indokát, hogy valójában ezt mi indokolja. Mert számomra nem meggyőző az a néhány gondolat, hogy ez azért jó, mert akkor a jövőben azok az ügyek is, amelyek eddig nem fértek bele, vagy nem lehetett elintézni kiemelt gyorsasággal, amelyek nem voltak engedélyköteles ügyek, akkor most megnyílik a lehetőség, hogy ezekben az esetek ben is félre lehessen tenni az általános szabályokat. Vártunk volna azért itt egy részletesebb kimutatást, hatástanulmányt nem merek mondani, mert azt nem szoktunk látni, de legalább a részletes indokolásnak egy részletes kifejtését, hogy akkor ez pontosan milyen ügyekre is vonatkozik. Most akkor tulajdonképpen a jövőben már mindent zárójelbe lehet tenni, és elég egy kormánydöntés, és utána, mondjuk, egy területi kormányhivatalnak a vezetője vagy egy kormánymegbízott, és utána egy adott ügynek mindenféle ad minisztrációs és engedélyezési eljárását egy tollvonással el lehet intézni? (19.10) Mert sajnos ennek nyitjuk meg a lehetőségét, és ahogy elmondtam, Magyarországon nem uralkodnak olyan állapotok, hogy ehhez egy biankó csekket ki tudjunk tölteni. Az a fájó tanulsága vagy megállapítása a Jobbik véleményének, hogy sajnálatos módon önök túltesznek azon a szocialista kormányon, amely annak idején ezt a szabályozást bevezette, és oly mértékben nyitják tágra a kapukat, ami ellen önök a leginkább tiltakoztak volna. Annak idején tiltakoztak is, még ennek a tizedéért is. Itt persze fel lehetne sorolni, és Kepli Lajos képviselőtársam a környezetvédelmi hatóság szempontjából el fogja mondani, hogy miért káros és szakmailag miért nem jó, ha integráljuk egy nagy szervezet be, egy kormányhivatalba az eddigi szakhatóságokat: a munkavégzés rovására fog menni. Még akkor is, ha ezt a legjobb szándékkal teszik. Egyszerűen ennyi szakigazgatási feladatot, ennyi szakmai területet nem lehet gigaszervezetekbe integrálni. Még a miniszt ériumok esetén is
