Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3977 egyébként is mennyi támogatást kapott, mert van mód arra, és azt is el tudom mondani, hogy mennyi település volt az, amely kvázi csődbe ment, mert én ilyeneket nem tudok. Ne felejtsük el, képviselő úr, a mérleg egyik serpenyőjében azt mondjuk, hogy adókat vet ki néhány önkormányzat. Per sze, az a polgármester, aki előre szeretne menekülni, minél több pénzt szeretne ahhoz, hogy fejleszteni tudjon, neki fontos, hogy a települése fejlődjön. Ehhez próbál pénzeket beszedni. A másik dolog, hogy azt mondjuk, hogy el lett véve a bevétel oldalon a személyi jövedelemadó, a gépjárműadó, s a többi, s a többi. Tegyük hozzá a másik oldalon, és ez minden településnél más: mi lett elvéve a kiadási oldalon? Számoljuk már át ezeket a dolgokat - ez mindegyik településnél másmás , és nézzük meg, hogy az ado tt településen ez mit jelentett! Egyedi értékelés elve, ezt úgy mondják jogszabályilag. Én azt kérem, hogy így vizsgáljuk meg a kérdést, és nézzük meg. S ha szabad, a költségvetésnek egyetlenegy kérdésre kell választ adni, amit az emberek megértenek: milye n fejlesztések lesznek, és mit tehetünk a magyar családokért. Ha ezekben a kérdésekben együtt tudunk gondolkodni, és a költségvetésben olyan javaslatokat kapunk, amit meg tudunk vitatni, ezt a magam részéről szakmailag már többször felvetettem, nagyon szív esen vitatkozom minden témáról, ha ilyen kérdésekre kapunk emelő, építő választ, akkor az a költségvetés a helyén van. Ha szabad, néhány konkrétum, amely ezt a gondolatot viszi, hogy tükrözzem is, hogy nemcsak mondom, hanem így is gondolom, amit mondok: mi t tehetünk a magyar családokért? A 2016os költségvetés erősíti az „Otthon melege” program továbbvitelét. Energetikailag nagyon sok magyar család a saját ingatlanját, ahol most óriási pénzeket kellene energiára kifizetni, fel tudja újítani. Ne felejtsük el , könnyen tudjuk azt mondani, hogy mindez európai uniós forrásból jön. Igen, de ennek van egy magyar része, amit a magyar költségvetés állít elő (Közbeszólás az MSZP soraiból: Olvasta a költségvetést, államtitkár úr?) , teremt elő. Önkormányzatok részére pá lyázati pénzek, önerő. Hallott már valaki olyat, hogy egy önkormányzat önerő hiányában nem tudott egy beruházást végigvinni? (Közbeszólások az MSZP részéről: Hajjaj!) Ott nagyon nagy baj van! Ott nagyon nagy baj van! Az a kérésem, hogy nézzük meg a lehetős éget a költségvetésben, hogy az önerő biztosítására azok az önkormányzatok, amelyek állítólag pénzügyileg ki vannak véreztetve, és itt jön be az, hogy egyedi értékelés elve, nem tudták megvalósítani: meg tudták valósítani. Nem beszélünk a kis- és középváll alkozások fejlesztéséről, hogy mit tudunk értük tenni. Több mint ezermilliárd forint van csak a Széchenyikártya programra. Tudják önök, hogy már nemcsak forgóeszközfinanszírozásra, működésre, hanem beruházásra is megy a hitelprogram? Tudják önök, hogy a kamattámogatás segítségével hány vállalkozás van, amely működni tud? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem működik a gazdaság, nem mernek felvenni hitelt!) A másik dolog, amit gyakran felhoznak és támadnak pont a kkvszektor témájában, az az úgynevezett onlin e pénztárgépek. Érdekes módon az a vállalkozás, amit konkrétan mondok, piaci vállalkozás, amely eddig napi ezer forintot vallott be, hogy lehet, hogy most napi 500 ezer forintot vall be? Ez így jogszerű? Én úgy gondolom, hogy az online pénztárgéppel jogsze rű, és ezért nem értünk egyet, amikor arról beszélünk, hogy személyi jövedelemadó vagy áfa. Pont ez a gondolat alapja. A másik a lakosság ellátása a szennyvíz, a hulladék és egyáltalán az ivóvízminőségjavítás területén. Ne felejtsük el, hogy az az olló, a mi a korábbiakban nyitva volt, egyre inkább megszűnik. Ne felejtsük el, hogy a lakosság ellátása bármelyik vidéki településen lassan azt a szintet éri el, mint bármelyik nagyvárosban. Ezzel pont a vidéken való élet lehetőségét teremtjük meg. Amikor önök fe lhozzák azt, hogy a mezőgazdasági területek miért fontosak, pont azért, hogy minél több ember éljen meg vidéken, és minél kevesebben költözzenek be a városba. Ha összességében megnézzük ezt a költségvetést, mindenestül, számaiban, azt lehet mondani, hogy s okkal jobb, mint néhány éve volt, de nyilván még van rajta mit javítani. Ezért az a kérésem,
