Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
398 Még egyszer azt akarom hangsúlyozni, hogy nem szakmai, ésszerűségbeli megfontolások, hanem poli tikai megfontolások alapozták meg mindazt, ami ennek a 2329. számú törvénynek az előterjesztésével párosult, ami szerves együttélésben van a 3115. törvénytervezettel, tehát a most tárgyalt területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával. Ha nem m áshonnan közelítjük, csakis onnan, hogy jelen pillanatban a kormányhivatalokba fognak olvadni a környezetvédelmi, a természetvédelmi felügyelőségek, a bányakapitányságok, a Magyar Államkincstárból a családtámogatási eljárások gyakorlatilag kikerülnek a meg yei szintről - Korózs képviselőtársam majd ki fogja bontani ennek a visszásságait is , a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szinten ellátott feladatainak egy része is a kormányhivatalba kerül, és gyak orlatilag az állami főépítészi feladatok is a kormányhivatalba integrálódnak, akkor látjuk, hogy körülbelül milyen súlyú változásokról van szó. Azt gondolom, hasonképpen az előbb említett törvénytervezethez illesztetten, hogy nem jó, nem helyes az, hogyha megint csak hatástanulmányok, különféle, nem azt mondom, hogy variációk, de elképzelések nélkül és legkiváltképp, még egyszer hangsúlyozom, egyeztetések nélkül zajlik mindez a folyamat. Nem jó, már csak azért sem, mert ha az államtitkár úr visszagondol a 2 013. évi zárszámadásra - ezt csak példaként említem , akkor láthatja és tudhatja, hogy a kormányhivatalok esetében milyen helyzet is állt fenn akkor. Az egyik az volt, hogy a kormányhivatalok olyan helyzetben voltak, hogy a működési feltételeik biztosítás a érdekében azon befizetési kötelezettségeiknek, amelyeket egyébként a költségvetés írt elő, nem tudtak eleget tenni; arról már nem is akarok beszélni, hogy egyébként a kormányhivatalokban meglévő munkafeladatok hátteréül szolgáló eszközök gyakorlatilag eg yharmadában null egyenértékű nyilvántartással párosultak. Azt akarom csakis ezzel üzenni, hogy nem elég az, hogy szervezetileg strukturálisan valamit az integráció keretei közé vonunk, hanem ott a háttereket is meg kell erősíteni, és azt gondolom, hogy ez elengedhetetlen fontossággal bír. Ami a mai törvénytervezet tárgyalásánál azért pozitívumként jeleníthető meg, az mindenképpen az, hogy amikor a múltkor, decemberben tárgyaltunk, akkor egy fideszes képviselő ült az ellenzé kkel szemben a kormánypárti padsorokban, ha jól emlékszem, Pócs János volt az az egy képviselő, most már talán az egy kezemen még meg tudom számolni az államtitkár úron kívül a képviselők számát, de már nagyobb érdeklődésre tart számot a mai törvényterveze t tárgyalása. Akkor az államtitkár úr, megint csak, ha jól emlékszem, azt hiszem, Czibere államtitkár úr volt jelen a törvény tárgyaláskor, azzal a nagyvonalúsággal, hogy a kezét zsebre téve mondta mindazt, amit, akkor úgy fogalmazott, hogy amikor hatalomb a kerültünk - mondta ő. Szeretném jelezni Kovács Zoltán államtitkár úr számára is, hogy a szolgáltató állam szerintem nem „a hatalomba kerültünk” címszóval párosítandó, hanem azzal, hogy hogyan és miképpen segítünk, és próbáljuk meg megteremteni azokat a f eltételeket, amelyek az emberek javát szolgálják. De ha - nem akarok itt nagyon leragadni - a szolgáltató állami mikéntjéről akarunk beszélni, akkor beszélhetünk itt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról is, arról a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról, amely esetében, mondjuk, az egyfajta szolgáltatásként megfogható, hogy ha egy vállalkozás ellenében intézkedést akarnak foganatosítani, akkor ezt meg is tehetik, és meg is teszik, és a vállalkozás, mondjuk, ha fellebbez ezzel szemben, teljesen mindegy, hogy mit csinál, a fellebbezésétől függetlenül bármit lehet vele tenni, idézőjelbe tetten, akár a vállalkozás rendelkezésére álló eszközparkját is, ha úgy van, el lehet vinni, aminek a következménye, hogy a munkavállalókat kénytelen módon el kell engednie, majd két év múlva , a fellebbezés eredményeképpen a vállalkozásnak igaza lesz, és nyer, ja, csak közben a piaca megszűnt, ja, persze lehet, hogy valami más baráti társaság veszi át azt a piaci területet. Na, ez is egy szolgáltató állam képét mutatja, csak egy másfajta szolg áltató állam képét, a haverok felé való szolgáltató állam képét. Szóval, én ezt nem szeretném erősíteni. Arra kérem az államtitkár urat is, hogy minden olyan típusú szabályozást, ami gyakorlatilag nem az emberek és nem a vállalkozások érdekeit szolgáló tev ékenységet folytat, azt gyomlálják ki ebből a