Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz):
3964 A kormány gazdaságpolitikájának 2010 óta kiemelt célja a foglalkoztatás bővítése, a magyar vállalkozások versenyképességének javítása, a kie gyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása, valamint az államadósság csökkentése és a költségvetés hiányának a maastrichti kritériumok alatt tartása. Minden jel arra mutat, hogy Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a következő években teljesítménye alapján európai sikertörténetté váljon. A jelenlegi folyamatok alapján a következő években is képesek lehetünk arra, hogy 3 százalék alatt tartsuk a költségvetés hiányát és stabil gazdasági növekedést érjünk el. Ennek megfelelően 2016 az adócsökkentés és a teljes foglalkoztatottság irányába megtett lépések éve lesz. Ezt célozzák meg az adótörvényekben megvalósuló változások is. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010es kormányváltás óta a gazdaságpolitika célja a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítá sa, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. Ennek érdekében a kormány az elmúlt közel öt évben jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre, többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás ter ületén is. A vállalkozások fejlesztése kiemelt célunk, hiszen a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, elsősorban a mikro, kis- és középvállalkozások vállalati kapacitásainak komplex fejlesztése, jövedelemtermelő képességük növelése és a piaci pozíciók javítása nagymértékben hozzájárul, hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményéhez. Ennek eléréséhez szükséges a fejlett technológiaintenzív tevékenységek további kiépítése, a magas hozzáadottértékű termelés és stratégiai szolgáltatások hazai me ggyökereztetése, továbbá kiemelten fontos a kkvszektor modernizációja, foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése. A hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a 20142020as fejlesztési ciklusban a magyar vállalkozások pályázati leh etőségei megsokszorozódnak. Összesen - mint ismert - több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik hazánkba. Ez a szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 000 milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években. A kormány kiemelten kez eli az uniós támogatások felhasználását, az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra a ciklus alatt több mint 1400 milliárd forintot költ a költségvetés, amely a GDPnek a 4 százaléka, és ez mind ezt a bizonyos gazdaságélénkítést szolgálja. A hazánkba érkező fejlesztési forrásokat célzottan kell felhasználni, úgy, hogy a források 60 százalékát a foglalkoztatás és versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre használjuk fel. Különösen fontos az egyes vállalkozásfejlesztési projekteken b elül a vállalati szervezet- és humánerőforrásfejlesztések, a munkahelyteremtés és az információs, kommunikációs technológia, technológiák és alkalmazások használatának, illetve az üzleti és piacfejlesztési tevékenységeknek az integrálása. A gazdasági növe kedés további ösztönzése érdekében a hazai kis- és középvállalkozások társasági adója változatlanul alacsony marad. A kormány 2011től csökkentette a társasági adót 19ről 10 százalékra 500 millió forintos adóalapig. A kedvezményes adózási lehetőség jövőre is megmarad, és ahogy tegnap hallottuk, további enyhítésre van elképzelés, van tervbe véve. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járulékokról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása értelmében, a 2015. február 9é n az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és Magyarország kormánya között megkötött egyetértési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a hitelintézetekre vonatkozóan a bankadó felső kulcsa 2016ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra mérséklődik. A kulcs csökkenése minden hitelintézetre feltétel nélkül alkalmazandó, tehát a kedvezőbb mérték alkalmazása nem kötött a hitelezési aktivitás növeléséhez, ettől függetlenül természetesen várható a hitelezés megélénkülése, ami ugyancsak a gazdaságot élénkíti, a vá llalkozásokat segíti. Szintén fontos, a hazai vállalkozások versenyképességét növelő intézkedés volt, hogy 2014. január 1jétől kezdődően az élő, valamint egész és félsertés áfakulcsa 27 százalékról - 22
