Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
3960 A 2016. évi költségvetési törvény tervezetének mellékletei között szerepel a funkcionális tábla, amiben látható, hogy a környezetvédelmi funkcióra jut ó forrás 2016. évben valóban csökken a 2015. évihez képest. Ennek oka az, hogy a funkcionális beosztásban számtalan előirányzat kerül egyegy funkció alá besorolásra. A környezetvédelemmel is ez a helyzet. A csökkenés oka átmeneti, és az uniós források ala kulásával indokolható, mert 2015 a 200713as uniós támogatási időszak záróéve. Amit önök hiányolnak, azok azok az önköltségek, amelyek az elmúlt ciklus megvalósulásának, az építkezéseknek az utolsó évre eső részei. Tehát gyakorlatilag, ha igazságosak akar unk lenni, akkor a tavalyi évi költségvetésnél hozsannát kellett volna hogy halljunk képviselőtársainktól, hogy mekkora a környezetvédelemre jutó összeg. Ugyanakkor, ha igazságosak vagyunk, és megvizsgáljuk azt, hogy valóban a környezetvédelemre évről évre jutó források hogyan alakulnak, akkor láthatja, hogy növekedés van ebben az esztendőben is, mégpedig a következőképpen. A 2016. évi költségvetési törvény tervezetében a KEOP, azaz a környezet és energia operatív program zárása miatt lesz kevesebb a környe zetvédelmi funkciókra jutó forrás a 2015. évihez képest, ugyanakkor a KEHOP, a környezeti és energiahatékonysági operatív program 201420 közötti időszak induló éve az idei, és a KEHOPból a kifizetések folyamatos emelkedése várható az elkövetkező években. Tájékoztatom, hogy a 2016. évi költségvetési törvény tervezetében a Földművelésügyi Minisztérium fejezetén belül a környezetvédelem támogatása 268 millió forinttal nő a 2015. évihez képest. Az intézmények finanszírozása 2016ban is megfelelő színvonalon l esz biztosítva, nem történik forráselvonás ezen a területen. Mivel kiemelt feladat a védett természeti területek és értékek állapotának megőrzése és javítása, ezért a nemzeti parki igazgatóságnak 2016ban 700 millió forinttal több támogatás jut idén, mint 2015ben. Hadd mondjak még egy adatot, mielőtt aztán az elvi kérdésekre áttérnék. 201420 között, tehát ebben az uniós ciklusban 1100 milliárd forint jut környezetvédelmi és természetvédelmi beruházásokra. Ön is tudja, én is tudom, és szerintem mindnyájan tudjuk, kedves képviselőtársam, hogy ekkora összeg egy ciklusra soha nem volt még Magyarországon környezetvédelmi beruházásokra elkölthető. Elvi kérdések. Számtalanszor beszélünk róla, és valóban, azt is mondhatjuk, hogy a körmünkre égett, és ennek a kormá nynak a feladata lett azon szeméttelepek fölszámolása, amelyek veszélyesek a környezetre. Megfogalmaztunk egy elvi döntést, a „szennyező fizet” elvét. Ott a probléma, hogy akkor, amikor a 90es években privatizálásra kerültek ilyen üzemek, kártalanítási, m entesítési kötelezettséggel vásárolták meg ezeket az üzemeket. Különböző, számtalan trükkel a cégek bebukva, a szeméthegy ott hagyva. És ma érdekes módon senki és ön sem azokon a tulajdonosokon kéri számon az elmaradt mentesítést, hanem a magyar kormányon, amelynek igazából csak közvetetten van köze a dologhoz, azért, mert nincs már más, akihez lehetne menni, és nincs már más, akit számon lehetne kérni azzal, hogy ezt el lehetne tenni. (14.30) Azt hiszem, hogy példaértékűen jártunk el 2015ben. Balmazújváro s, most Illatos út - én azt hiszem, nem mondhatja a képviselő úr azt, hogy a kormány a lehetőségein felül heroikus küzdelmet folytatva nem igyekszik megoldani ezeket a feladatokat. Azt is tudjuk, ha az összeset most idehoznánk a Parlament elé, nincs az a p énz ma Magyarországon, amivel az egészet mentesíteni lehetne. Tehát nincs más lehetősége a földművelésügyi tárcának, a környezetvédelmi államtitkárságnak, mint az, hogy számba vegye ezeket a lerakókat, elkezdjen dolgozni egy mentesítési akcióterven, hogy h ogyan lehet a lehetőségeinkhez képest évről évre, helyzetről helyzetre megoldani, elodázni azt a felmerülő problémát, ami még kezelhető és megoldható. De azt hiszem, ön is láthatja, Balmazújvárosban is több mint 1 milliárd forintba került, az Illatos út me goldása is 1,2 milliárd forintba kerül, tehát irtózatos összegek azok, amelyek fölmerülnek, mindez úgy, hogy ott a tulajdonosnak kellett volna elvégeznie ezt. Ehelyett a tulajdonos elvész, és ottmarad a
