Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3940 Számomra nem elfogadható az, hogy a hivatal támogatása csökken, ahelyett, hogy növekedne. Tekintettel arra, hogy az összköltségvetést tekintve itt alig több mint 1 mi lliárd forintos támogatásról van szó összességében; tehát ahhoz, hogy ezekhez a pluszfeladatokhoz hozzá tudjuk rendelni még a szükséges forrásokat, azt gondolom, hogy bele kellene hogy férjen, főleg tekintetbe véve azt, hogy az ombudsman milyen hasznos tev ékenységet folytatott, milyen komoly munkát végzett. (12.50) Az is bizonyítja ezt, hogy az ombudsmani beszámolót elfogadta nemcsak a kormánypárt, hanem, ha jól emlékszem, akkor minden ellenzéki párt, tehát nem szavazatot nem kapott, talán a Jobbiknál volt tartózkodás az egyik évi beszámolót illetően, merthogy többet tárgyaltunk együtt az elmúlt évben. A másik, amit kiemelnék a bíróságok fejezet vonatkozásában: a bíróságok iránt elkötelezett jogászként, az OIT volt tagjaként szívügyemnek tekintem azt, hogy a bírósági költségvetés egyre több legyen, egyre nagyobb legyen, és természetesen növekedjen a támogatottsága. Mi azt javasoltuk is, hogy Alaptörvény, illetve alkotmány rögzítse azt, hogy a bírósági költségvetés nem lehet kevesebb, már a támogatás összege n em lehet kevesebb az előző évinél. Mindösszesen az indokolás az, ami nekem egy picit problémás, ugyanis én azt gondolom, hogy az a fajta jogalkotási tevékenység vezet most oda, hogy közel 3 milliárd forinttal többet kénytelenek leszünk fordítani a bírósági költségvetésre, ami minden, hadd fogalmazzak úgy, csipcsup ügyet bírósági hatáskörbe utal. Én azt gondolom, hogy a bírák leterheltségét a továbbiakban is érdemes csökkenteni, éppen a minőségi ítélkezés és az ügyek gyorsítása érdekében, de ezt elsősorban nem a költségvetési támogatással érdemes, hanem azzal, hogy azokat az ügyeket, amelyek egyébként közigazgatási hatáskörben remekül elintézhetőek lennének, ne utaljuk bírósági hatáskörbe. Voltak erre jó törekvések, például a szabálysértési értékhatár feleme lése 50 ezer forintra. Azt gondolom, hogy ezt nyugodtan föl lehetne emelni a mai viszonyok mellett 200 ezer forintig (Zaj a Jobbik soraiból.) , vagy akár még tovább is, és ezt közigazgatási hatáskörben elrendezni, főleg úgy, hogy ma már a szabálysértési sza nkciók gyakorlatilag hasonlatossá kezdenek válni bizonyos területen a bíróság által kiszabható büntetőjogi szankciókhoz. Látom, jobbikos képviselőtársaim ezzel nem értenek egyet. (Mirkóczki Ádám közbeszól.) Nyilván kifejtik az álláspontjukat ezzel kapcsola tban. Igen, tisztelt képviselőtársaim, hadd reagáljak. Jó műfajnak tekintem a bekiabálást, magam is szoktam élni vele, úgyhogy válaszolok arra, amit ön most fölvetett. Nem feltétlenül van szükség arra, hogy egy teljes bírósági büntetőjogi garanciarendszert használjunk akkor egy 200 ezer forintos lopás esetén, amikor ezt közigazgatási hatáskörben egyszerűen, gyorsan és hatékonyan meg lehet oldani. Nem hiszem, hogy mondjuk, egy két- vagy háromfokú fellebbezési lehetőség szükséges ahhoz, hogy egy 200 ezer fori ntos lopást el tudjunk intézni. Én erre utalok, és ezért mondom azt, hogy nem a garanciarendszer szintjét kell csökkenteni, hanem ezeket az ügyeket kivenni ebből az ügymenetből, és áttenni közigazgatási hatáskörbe. Gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb ügyintéz és. Egyébként gyorsabban fogja a bűnös elnyerni a méltó büntetését, mint a mai rendszerben, hadd tegyem ezt hozzá. Máshol persze, ahol nagyobb értékről van szó, ott a garanciarendszer megtartása értelemszerűen szükséges, de ez már túlmutat egy költségvetés i vitán. Amit szeretnék még kiemelni, hogy ha a perek elhúzódásáról beszélünk és a perek elhúzódását tekintjük problémának, akkor miért van az, hogy nem kap soha, most már évek óta jelentősen több támogatást az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet, ugya nis mindenki tudja, az összes felmérés és statisztika azt mutatja, hogy a szakértői munka hátráltatja elsősorban, vagy talán ez az egyik legfőbb oka, amiért az eljárások húzódnak. Mindenki tudja azt, hogy ha itt egy picit több pénzt kapna, nem picit, sokka l több pénzt kapna a kutatóintézet, akkor az eljárások lényegesen rövidülni tudnának. Nagyon röviden még említeném a jogászképzés színvonalának emelését célzó programok támogatására szánt 500 millió forintot. Itt nagyon kíváncsi lennék, hogy ez részleteibe n mit takar, ez nem olvasható ki ugyanis az indokolásból. Azt látom és azt tudom, hogy amióta lecsökkentették
