Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - BALLA MIHÁLY (Fidesz):
3933 A másik képviselői gondolatmenethez pedig azzal kapcsolódnék hozzá, hogy képviselőtársam, Hörcsik Richárd elnök úr elindította azt a gond olatmenetet, hogy az európai uniós forrásoknak a felhasználása miért fontos gazdaságfejlesztési szempontból. Én itt kapcsolódnék az ő gondolatmenetéhez, hiszen a költségvetésünkben a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetével foglalkoznék a költségveté sen belül. Azért tartom fontosnak kiemelni, amit képviselőtársam, elnök úr elmondott, mivel az összes ilyen gazdaságfejlesztési célnak van külgazdasági hasznosulása. Egyrészt azért, mert lehetőséget biztosítunk vállalkozásoknak, hogy Magyarországra jöjjene k, letelepüljenek. Másrészt pedig, és ez legalább olyan fontos, sőt, ha nem fontosabb, hogy magyar kis- és középvállalkozásoknak vagy erősebb magyar vállalkozásoknak támogatási lehetőséget tudunk arra adni, hogy a külpiacokon a külgazdasági folyamatoknak a részeseivé váljanak, és külpiacokra tudjanak termékeket elindítani. Tulajdonképpen ez az a gondolatmenet, ami a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak költségvetési szempontból, úgy gondolom, hogy nagyon fontos szempontja. Hiszen többször beszéltünk már it t, évek óta, talán másfél évtizede, lehet, hogy régebben is zajlik mindig egy polémia a Külügyi bizottságon belül, illetve a Ház falain belül, hogy elegendő pénz vane az alapvetően működési költségekkel rendelkező Külügyminisztériumnak vagy a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak a költségvetésében, hiszen fönn kell tartani több mint 115 olyan képviseletet, nagykövetségeket, főkonzulátusokat, konzuli irodákat, amelyek tulajdonképpen Magyarországot jelenítik meg a világban, és mindig is vitatémája volt az, hogy elegendőe a forrás, elegendőe a pénz arra, hogy ezeket jól lehessen működtetni, a céloknak megfelelően. Nos, az előttünk fekvő költségvetés ebben a tekintetben megnyugtató, hiszen már az idei költségvetés vitájakor is elmondhattuk, hogy a külképvise letek igazgatására fordított kiadások a tavalyi évhez képest 5 százalék növekedést tartalmaztak, de a 2016os büdzsé még ehhez képest is, hogyha az átlagot nézzük, közel 13 százalékos növekedést foglal magában, és a külképviseletek igazgatása cím alatt ped ig minden egyes sorának a kiadási összege legalább 10 százalékkal nő. A személyi juttatásokra 12 százalékkal jut több, beruházásokra és a felújításokra pedig több mint kétszer akkora összeg áll majd rendelkezésre jövőre, mint az idei évben. Csak a viszonyí tás arról is szól, ebből is az látszik, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára nagyon fontos dolog, hogy a magyar külpolitikai, magyar külgazdasági érdekérvényesítésnek a színterein, legyen szó a képviseletekről vagy legyen szó például a kulturá lis intézményekről, mind azt a célt szolgálja, hogy Magyarország minél jobb gazdasági kapcsolatokat teremtsen, illetve minél jobb piacokat alakíthasson vagy segítsen a magyar vállalkozások számára. 3,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre például új külk épviseletek működési kiadásaira, amelyből 550 millió jut a 2009ben az MSZP által bezárt chicagói főkonzulátusra például. A Külgazdasági és Külügyminisztérium stratégiai célja, hogy a magyar külgazdasági érdekek érvényesítése érdekében minden egyes külképv iseleten dolgozzon külgazdasági attasé. A költségvetés erre a célra is több mint kétmilliárd forint többletforrást biztosít. A keleti nyitás eddigi eredményességének mintájára 2015 márciusában a kormány, a miniszterelnök úr által meghirdetett déli nyitás k ülgazdasági stratégia jegyében a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium erősíteni kívánja a pozícióit LatinAmerikában, Afrikában, Ázsiában és a csendesóceáni térségben. Mindaz a háttérmunka, amely a minisztérium munkája mellett zajlik, nagyon fontossá teszi a Külügyi és Külgazdasági Intézetnek a támogatását, hiszen ez az a háttérintézmény, ahol tulajdonképpen kutató szakemberek, tanácsadók tudják ezt a stratégiát még jobban megerősíteni a saját kutatási irányaikra, és erre is a Külügyminisztérium minte gy 200 millió forintot fog a következő időszakban szánni, ez 22 százalékos növekedést jelent; illetve 34 millió forintos többletből kerül majd sor a Külügyi Szemle és az Európai Tükör fejlesztésére. Ezek mind olyan kiadványok, amelyek a szakemberek számára elengedhetetlenül fontosak, hogy rendszeresen összegyűjtsék számukra az ismereteket a külgazdasági és az európai folyamatokról.
