Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
394 akár az ügyek intézésének indokolatlan elhúzódása, akár az eljárási költségek emelkedése sem. A szolgáltató állam kialakításának elsődleges terepe ugyanakkor a területi közigazgatásnak kell lennie, ahol az állampolgárok a főváros i és megyei kormányhivatalokon, illetve a járási, kerületi hivatalokon keresztül találkoznak elsősorban az állammal. A kialakításnak ugyanakkor párhuzamosan kell futnia szervezeti szinten egy, a mainál hatékonyabban működő kormányhivatali rendszer megterem téséért és eljárási szinten, amely a kormányhivatali eljárások jelentős racionalizálását kell hogy jelentse. Az első cél megvalósítása érdekében már a tavalyi év végén benyújtásra került az Országgyűlésnek az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításá ról szóló T/ 2329. számú törvényjavaslat, ennek általános vitáját le is folytattuk annak idején. Szervezeti értelemben ez a törvényjavaslat biztosítja, hogy az átalakítást követően a feladat- és hatáskörök tekintetében a kormányhivatalok és járási, főváros i kerületi hivatalok egységessé váljanak, és a feladat- és hatáskör címzettje pedig a kormánymegbízott, valamint a járási hivatal vezetője legyen. Mindezzel biztosítható, hogy egy hatékonyabban működő, gyorsabb reagálású kormányhivatali rendszer jöjjön lét re, amely biztosítja, hogy akár váratlan események idején is azonnal átcsoportosíthatók legyenek a kormányhivatali erőforrások, és kiemelten kezelhetők legyenek a sürgős feladatok. A valódi szolgáltató állam kialakításának másik fontos lépése a területi ál lamigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3115. számú törvényjavaslat, ami a kormányhivatali szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó hatósági eljárások jelentős egyszerűsítésére és átalakítására von atkozó szabályokat tartalmazza. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, sokunk előtt ismert, hogy a hatósági eljárások általános ügyintézési határidejeként korábban 30 nap helyett jelenleg 21 nap lett meghatározva a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényben. A gyakorlatban ugyanakkor soksok eljárás tényleges időtartama ennél jelentősebb hosszabb, hiszen nem számít bele az ügyintézési határidőbe például a szakhatósági eljárás időtartama, az eljárás felfüggesztése, a jogsegélyeljárás időtartama, ak ár az eljáró hatóság kijelölése, a szakértői vélemény elkészítése, hogy csak néhány példát soroljak a közigazgatási hatósági eljárási törvény, közismert nevén a Ket. 33. § (3) bekezdéséből. Vagyis, ahogy mondjuk, a bruttó eljárási időtartam akár az általán os eljárási határidő többszöröse is lehet, különös tekintettel egyes hosszadalmas, akár energiaszakhatósági, környezetvédelmi eljárásokra. Éppen ezekben az ügyfeleket sokszor bosszantó, ugyanakkor sokszor, talán mondhatjuk azt, önösen felesleges szabályoz ásokat megszabó, ágazati érdekeket érvényesítő eljárások időbeli elhúzódásának megváltoztatása érdekében átalakításra kerülnek a szakhatósági eljárások azon eljárásokban, ahol az eljáró hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási, kerületi hi vatal lesz. Az integrációt követően ugyanabban az eljárásban a szakhatóság bármely kormányhivatal vagy járási, kerületi hivatal lenne. A szakhatósági eljárások átalakítása kiterjed mind a kormányhivatali szervezetrendszeren belül működő jelenlegi szakigazg atási szervekre, mind a kívülről integrálásra kerülő környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőségekre, illetve bányakapitányságokra, valamint a kormányhivatalokhoz kerülő egyéb feladatokra is. Ezekben az ügyekben az elsőfokú szakhatósági eljárás hiányáb an a jövőben megszüntetésre kerülnek a másodfokú szakhatósági eljárások is, fennmaradnak ugyanakkor a szakhatósági eljárások, ha a kormányhivatalon kívüli szerv jár el az adott szakkérdésben, vagy más fővárosi és megyei kormányhivatalon kívüli, külső szerv jár el, például jegyző, akár a vízügyi igazgatóság. Ezen szerv eljárásában kell szakhatóságként közreműködnie a kormányhivatalnak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak kintről jöhet be szakhatósági eljárás, hanem időnként maga a kormányhivatal is megjelenik szakh atósági szervezetként más eljáró hatóságnál.
