Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
3916 tanársegéd nettó fizetése havonta 114 ezer forint, míg ha a munkaerőpiacon vállal munkát egy fr issdiplomás, akkor körülbelül havonta 50 ezer forinttal keres többet, így rendkívül nehéz helyzetben vannak az egyetemek a tekintetben, hogy a legkiválóbbakat ott tartsák, és biztosítsák az utánpótlást az oktatói gárdában is. A nők lemaradása a férfiakhoz képest a felsőfokú végzettségűek körében szintén növekedett 2011 óta. Akkor átlagosan egy nő lemaradása a bér tekintetében egy férfihoz képest 40 ezer forintos volt, most már ez meghaladja az 50 ezer forintot, tehát ez az olló, ami a bérek tekintetében a f érfiak és a nők között van, tovább növekedett. Szót kell ejtenem egy olyan speciális problémáról, ami a középmagyarországi régióba tartozó egyetemeket érinti, és ez az európai uniós finanszírozás logikájából adódik. A K+F pénzek nem érkeznek ezekre az egy etemekre az európai forrásokból, ezért rendkívüli nehézséggel küzdenek ezek az egyetemek, éppen ezért módosító javaslatot nyújtunk be azért, hogy a Pálinkásféle hivatalból ezek az egyetemek hozzájussanak kutatásfejlesztési és innovációs forrásokhoz is, m ert a magyar tudományos tevékenységnek jelentős részét adja, ha csak az ELTEre, a SOTEre, a BMEre gondolunk, de a szerencsétlen Corvinus Egyetemet is ebbe a sorba kell sorolnunk. A köznevelés kérdésére rátérve: látszik, hogy ha a pedagóguséletpályamode llt tartani szeretnék - márpedig nyilvánvalóan tartani szeretnék , akkor ez csak úgy valósulhat meg, ha más közoktatási források rovására fogják tudni emelni a pedagógusok bérét. Emlékezhetünk rá, hogy amikor elfogadták a pedagóguséletpályamodellt, az ut olsó pillanatban módosítani kellett a törvényt, mert az eredetileg megígért és betervezett emelést nem tudták a pedagógusoknak biztosítani, csak annak a 60 százalékát. Ezt követően minden szeptemberben további 10 százalékos emelésre vár a pedagógusok bére 2017ig. Ugyanakkor a minimálbérhez kötés sem valósult meg, ezt is ígérték a pedagógusoknak, hogy a mindenkori minimálbérhez fogják kötni az ő fizetésüket, ilyen értelemben az értékállóságát biztosították volna, de ez is kikerült sajnos a szabályozásból. M ost már nem fogják tudni ezt sem tartani. Látható az egész oktatási rendszer vonatkozásában, hogy pályázati pénzekből tartják fenn gyakorlatilag magukat az iskolák. Rendkívül sajnálatos, hogy rendkívüli forrásokat, pályázati pé nzeket rendes forrásként könyvelik el, és így tudják gyakorlatilag a mindennapi működésüket biztosítani. Rendkívül fontos és az általam megkérdezett iskolákban a legnagyobb három probléma közé sorolták a tornateremépítéseket és a sportlétesítmények hiányá t. Úgy vezették be a mindennapos testnevelést, hogy a megfelelő infrastrukturális háttér ehhez nem áll rendelkezésre. Ez balesetveszélyes helyzeteket is teremt, és csak zárójelben kérdezem meg, hogy ki lesz akkor a felelős, ha egy mindennapos testnevelés s zabályozásából adódó kényszermegoldás miatt valamilyen baleset történik egy gyerekkel testnevelésórán, mert elég gyakori az, hogy utcán futnak például a gyerekek, mert nem állnak rendelkezésre a megfelelő létesítmények. Erre is adunk be módosító javaslatot természetesen, hogy a kormány adja meg azokat a feltételeket, amelyek ehhez szükségesek. Évekkel a bevezetés után is azt látjuk, hogy körülbelül a felénél tartunk azoknak a létesítményfejlesztéseknek, amelyekre szükség lenne. A bevezetés előtt a Miniszter elnökség készített egy felmérést, amelyet ugyan nem hoztak nyilvánosságra, de kiszivárgott, és akkor körülbelül 50 milliárd forint forrást kellett volna hozzárendelni a mindennapos testnevelésből adódó infrastruktúrafejlesztéshez, hogy zökkenőmentes legye n ennek a bevezetése. Rátérve a kultúra szférájára, itt sem láthatunk semmilyen előrelépést. Ahogy az értékrend vonatkozásában elmaradt a kulturális rendszerváltás, úgy azt látjuk, hogy a finanszírozás tekintetében sem számíthatnak semmi jóra a kulturális intézmények. A színészek fizetése rendkívül alacsony, egy kezdő színész fizetése, mondjuk, egy vidéki színházban nettó 120 ezer forint, ha
