Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3892 halálát látták az aktuálisan benyújtott költségvetésben. Nem csodálkoznék, ha valami hasonlót hallanánk majd a további ellenzéki felszólalások közepette. Ugyanakkor mi történt a mezőgazdaságg al? Hál’ istennek az, ami a magyar gazdaság egészével: 2010 után stabilizálódott, és azok az intézkedések, amelyek véleményünk szerint a mezőgazdaság fejlődését szolgálták, beváltották a hozzáfűzött reményeket. Természetesen van egy olyan faktora a mezőgaz daságnak, ez az időjárás, a természet, amit nem tudunk befolyásolni. Ez volt az egyedüli faktor, az egyedüli tényező, az időjárási csapások, amelynek következtében a mezőgazdaság némely évben nem tudta hozni azt az eredményt, amelyet elvileg reméltünk. Ily en volt például a 2012es év. 2013ban azt mondtuk, hogy egy nagyon szép eredményt hozhat a mezőgazdaság. Így is történt. Az ellenzéknek akkor az volt a kritikája, hogy könnyű volt az előző évi rossz terméseredményhez viszonyítani a ’13as év nagyszerű ere dményét. Csakhogy nem a viszonyítási számok tükrében volt nagyon jelentős a ’13as év eredménye, hanem az össztömegszám tekintetében is jelentős volt. Akkor meg azt mondták, hogy a ’14es költségvetés egy pusztító költségvetése lesz a mezőgazdaságnak, nem lehet a ’13as évet tovább fokozni. Most már tudjuk, hogy a ’14es év meghazudtolt minden ellenzéki kritikát, és az általunk megalapozottnak vélt költségvetés nyomán - de tegyük hozzá, ez esetben az időjárási faktor is segített, ezt ne felejtsük el - a 201 3as évet is meghaladó eredményt hozott a 2014es év. A magyar mezőgazdaságnak sok szerkezeti dilemmával és problémával kell szembenéznie. Az egyik természetesen az, hogy képesek vagyunke a feldolgozóipar felé elvinni a megtermelt alaptermékmennyiséget - amelyeknek az előállításában rendkívül jók vagyunk , főleg a szántóföldi növénytermelés által megtermelteket. A másik pedig az, hogy a foglalkoztatás kérdéskörében a mezőgazdaság a helyén vane, tényleg annyie az alkalmazott munkaerő, amennyit a mezőgaz daság normális termelési körülmények között elbír. A harmadik rész pedig az örökös vita, hogy vajon az elsődleges feldolgozóüzem - én így nevezem , az állattenyésztés megfelelő nagyságrendűe, minden eszközt rendelkezésre bocsátunke az állattenyésztőknek , illetve hogy vane további fejlődési lehetőség. Tehát a feldolgozóipar, az állattenyésztés és a foglalkoztatás vált kulcskérdéssé a mezőgazdaságban. Nyugodtan mondhatom, hogy az elmúlt időszak minden egyes évében egyre biztatóbb eredményeket kaptunk. Úgy látom, hogy a megtett intézkedések eredményesek voltak, például az, hogy a sertéságazat fejlesztésére külön miniszteri biztos kinevezésével próbáltunk hatni. A többi állattenyésztési területet nem is sorolom, hiszen a szarvasmarha és a juh területén igen jelentős volt egyrészt a stabilizálás, másrészt a fejlődésünk, még a válság időszakában is; a sertés szokott egy bizonytalan tényező lenni. A feldolgozóiparral vannak gondok, mert egy sajnálatosan téves logikán alapuló privatizáció következtében 19909498 környékén tönkretették, megsemmisítették a globális élelmiszerfeldolgozóbázisunkat. Ennek az újraépítése, gerjesztése nem egyszerű, de főleg a vidékfejlesztési források tekintetében, valamint az egyéb, vállalkozóknak szóló fejlesztési források tekintetéb en láthatóan jelentős az elmozdulás. Abban persze ne reménykedjünk, hogy olyan nagyságrendű, globális feldolgozócentrumok, mint a szocializmus időszaka alatt a Nagykőrösön vagy Kecskeméten működött konzervgyárak, ahova odahordták Magyarország összes gyümöl csét, újragerjednek, de a tészek, a termékértékesítő szervezetek, tehát szövetkezések által beindított üzemek - amelyekből már jó néhány van , feldolgozóüzemek lesznek, lehetnek azok, amelyekkel le lehet fedni ezt a területet. (9.00) És nyilvánvaló, hogy az élelmiszerfeldolgozás másik kritikus része az állattenyésztés és az arra alapuló hús- és élelmiszerfeldolgozás. Itt kőkemény a verseny, ez tükröződik a támogatásokban is, hiszen egyike vagyunk azon országoknak, akik a legnagyobb nemzeti forrást tesszü k hozzá a veszélyeztetett ágazatoknak évről évre, ez 7080 milliárd nagyságrendű összeg, jelenleg is megtalálható a költségvetésben.
