Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
390 szenátusá nak összetételét, azt nem tartom szerencsésnek. Talán jobb lenne akár az Nftv.t ebben a törvényben megismételni, mert így például, ha valaki csak ezt a törvényt nézi, akkor a hallgatók vagy a szakszervezetek tagjai egyáltalán nem jelennek meg a szenátusba n. A harmadik, amire rá szeretnék térni, a felvétel és a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele. Ezeket nagyrészt most egy KIMrendeletben szabályozzák, illetve ott még pontosabban leírják különböző más rendeletekre, szabályzatokra hivatkozva, hogy m ik lehetnek a konkrét feltételei annak, hogy a különböző szakokra felvételt nyerhessen egy illető. Amit itt egyrészt kifogásolni szeretnék, az az, hogy például ez a törvény lehetőséget ad arra, hogy akár közigazgatási szakokra is feltételül szabják például a magyarországi lakóhelyet vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzöttséget. A főtitkár úrral, az egyetem főtitkár urával egyeztettünk a vitát megelőzően, és ő elmondta, hogy ilyen szándék nincsen, ennek az a magyarázata, hogy szeretnének egy átfogó alapot bevenn i a törvénybe, amit aztán később alacsonyabb rendű jogszabályban fognak részletezni. Úgy gondolom, az nem egy jogállami garancia, hogy jelenleg az egyetem vezetőségének nincsen szándéka arra, hogy olyat írjon elő, ami egyébként alkotmányos indokkal szerint em nem indokolható. Másrészről az egyetemre történő felvételnek is a feltétele lehet egy olyan nyilatkozat megtétele, amivel a jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy az illetékes szervek elvégezzék a nemzetbiztonsági ellenőrzést. Adott esetben egy nemzetbiztons ági ellenőrzés időtartama 60 napig is eltarthat, és ha a felvételnél feltételül szabunk egy eljárást, ami 60 napig is eltarthat, akkor könnyű belátni, hogy ez olyan esetben is előfordulhat, hogy egy kiskorú személy fog nyilatkozni arról, hogy az ő nemzetbi ztonsági ellenőrzése megtörténjen. Tehát mindenképpen fontos lenne az, hogy a törvényes képviselőnek lehetővé tegyük ilyenkor a nyilatkozást, illetve valamilyen módon rendezni szükséges ebben a törvényben azt, hogy ilyen esetekben, amikor kiskorúról van sz ó, akkor hogyan fogják ezt az ellenőrzést végrehajtani. Ezek csak apróságok, tehát a szenátus és a felvétel feltételei. Nem látom azonban indokolhatónak, hogy a magyarországi lakóhelyet a közigazgatási képzés esetében is megkö vetelhesse az egyetem. A legnagyobb probléma az előterjesztésnek a háttere, és az, hogy nem átgondolt módon nyitják meg a lehetőségét annak, hogy a MAB fennhatósága alól kijöhessen egy intézmény, és az Európai Minőségbiztosítási Szövetség irányába mozdulja nak el. Így ebben a formában ezt az előterjesztést nem tudjuk támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja ve zérszónokának. IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A most tárgyalt javaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényt kívánja módosítani. A változtatás legfontosabb része, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez rendelnénk egy új felsőoktatási területet, ez pedig a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és a diplomáciai feladatokra történő felkészítést célzó, a közigazga tási, rendészeti és katonai képzési területhez tartozó szakokat jelenti. Ezen túl kisebb változtatásokat is be akarnak vezetni, például a Közszolgálati Egyetem szenátusának összetételére vonatkozóan. A módosítás egyébként a korábbi hírekhez kapcsolódik, mi szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lesz a magyar diplomataképzés bázisintézménye. Hogy miért tartja a Lehet Más a Politika problémásnak ezt a javaslatot? Vajon mit jelent a bázisintézménnyé válás, elsőként? A törvényben már most is található arra utal ás, hogy bizonyos képzéseket a Közszolgálati Egyetem Magyarországon kizárólagosan végezhet. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy az egyetemhez kerülő új képzési területet, vagyis a diplomáciával és a
