Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3861 összekapcsolni ezeket az adatokat. Ez nem garancia. A garancia az, hogy mondjuk, technikai lag nem megvalósítható, vagy megfelelő módon a törvényben, kormányrendeletekben olyan módon van szabályozva, hogy ennek lecsökkentsük a lehetőségét. Az is elhangzott szakmai szervezetek részéről, hogy az adóalanyok… Igen, lehet, hogy itt már keverem, mert adózókról is van szó. Tehát az adatalanyok és az adatkezelők közti információs egyenlőtlenségeket tovább fogja növelni, tovább növelheti a rendszer. Azt meg én nem tudom elfogadni, bár szintén elhangzott, hogy az esélyegyenlőséget növeli, talán a Fidesz ve zérszónoka részéről hangzott el. Nem tudom, az hogy növeli az esélyegyenlőséget - és ez kormányzati pozícióban lévő kormánytagoktól is elhangzott, illetve részben az előterjesztésben szerepel , hogy a jövő az lesz, hogy bizonyos pluszszolgáltatásokat is l ehet pluszpénzért hozzákötni ehhez a kártyához. Mit jelent ez? Azt, hogy van egy kártya, és akinek van pénze megfizetni azt, hogy mondjuk, elektronikus aláírásként is használja, az meg tudja ezt tenni. Akinek van, mondjuk, egy mobiltelefonja - lehet, hogy a fiataloknak egyértelmű, hogy mobiltelefonnal mindenki rendelkezik, de idős honfitársaink nem biztos, hogy rendelkeznek vele, és már az érvényesítő kódok megkapása gond, mert ha komolyan vesszük ezt a rendszert, akkor nem egy kóddal kell működtetni, hanem megújítva vagy akár az adott ügyletekhez is külön kódot hozzárendelve kellene működtetni. De ez már a szegényebb vagy idősebb honfitársaink számára elérhetetlen lesz. Ez nem esélyegyenlőség, hanem pont a fordítottja. Azt sem tudjuk egyébként, hogy például egy ealáírás esetében mennyi pluszpénzt kell fizetni az állampolgároknak, hogy tudják erre használni. Emelkedni fog bizonyosan az ára is ennek a személyi igazolványnak, tehát a jövőben többet kell majd fizetni. Megértem én, hogy 5000 forintra becsülik je lenleg ennek az önköltségét, de egyrészről ez csak egy becslés, tehát ha ez 6000, 8000 vagy 10 000 lesz, akkor azt mondják önök, hogy majdnem eltaláltuk, csak egy picit tévedtünk, ennyibe kerül, tessék kifizetni. Jelen pillanatban 1500 forint, tehát közel a négyszeresére fog emelkedni, és ez is bizonyos honfitársainknak biztos, hogy egy jelentős költségnövekedést fog eredményezni. Arról nem is beszélve, hogy nyilván ez az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmányok esetén is fennáll, és többe fog kerül ni az ideiglenes személyazonosító igazolvány megkérése is. S mint ilyen, még a pontos összegeket, ahogy mondtam, nem is látjuk. Aztán lehetne itt beszélni az ujjlenyomat szükségességéről, hogy egy ilyen kártyán szerepeljen; ez maximum az útleveleknél lehet fontos. És én értem azt, hogy próbálnak garanciákat teremteni, és fogadjuk el, hogy az ujjlenyomat csak ezen a kártyán kerül majd eltárolásra, de a jövő nem arrafelé mutat, hogy a teljesen átfogó ujjlenyomatadatbázisok működőképesek tudnak lenni, hiszen ezek sok esetben tévednek. Elnök úr, majd egy perc hosszabbítást kérhetek a vezérszónokimhoz, hogy be tudjam fejezni? ELNÖK : Igen. DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Pont a terror elleni harcban láthattuk, hogy azok a nagy adatbázisok, főleg Amerikában, amelyek több millió ujjlenyomatot kezelnek, ezek sokszor megalapozatlanul dobnak ki egyegy illetőt, például 2004 májusában Brandon Mayfield amerikai ügyvéd járt úgy, hogy az ujjlenyomatát kidobta az FBI rendszere, és gyakorlatilag egy t errorcselekménnyel vádolták volna meg. Annak köszönhette, hogy ezt megúszta, hogy a spanyol hatóságok időközben egy algériai, algíri terroristát azonosítottak be mint elkövetőt, és az ő ujjlenyomatuk nagyon is hasonló volt. Tehát azok a rendszerek, amelyek akár több millió ujjlenyomatot kezelnek - tudom, hogy most még nem erről van szó, de a jövőben akár elmozdulhatunk errefelé , nagyon is tévedhetnek. Sorra lehetne mondani azokat az eseteket, amikor valakit, mondjuk, harminc év börtönbüntetésre ítéltek Am erikában négy szakértő egybehangzó véleménye alapján, mondjuk, egy ujjlenyomattal; vagy akár halottnak hittek olyan embert, aki mégsem halt meg, pont az ujjlenyomatazonosítás alapján.