Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
386 ilyen értelemben a magyar jogszabályok, tudományos sztenderdek mégiscsak vezérfonalat jelenthessenek. Bevallom őszintén, hogy a szenátus összetételével kapcsolatos módosítást nem külö nösebben tartom indokoltnak, ugyanis a jelenlegi hatályos törvény is alapvetően kereteket szab meg, és az intézmények saját maguk az szmszen belül, a törvényi előírások kereteit betartva rögzítik, hogy milyen is lesz pontosan a működési szabályzatuk, és e zen belül milyen lesz a szenátus összetétele. Tehát ebből a szempontból nyilván maradhat is benne, de ha nincs benne, akkor sincs semmilyen probléma, mert úgy ítélem meg, hogy a jelenlegi törvényi keret ugyanazt a lehetőséget biztosítja, mint ami itt olvas ható. Lehet, hogy szépészeti szempontból ez így szerencsés, ezt, bevallom őszintén, nem tudom. Az összes többi olyan javaslat, amivel kapcsolatban olvashattunk az előterjesztést illetően, azt gondolom, hogy technikai, például a hallgatóknak a részletfizeté s, és így tovább. Úgy ítélem meg, hogy ezek kifejezetten az intézmény napi normális működéséhez tartozó előírások lennének, szerintem ezek támogathatóak, és alapvetően azt gondolom, hogy az egész előterjesztés összességében támogatható. Köszönöm szépen a f igyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Hiller István képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke. Parancsoljon, alelnök úr! DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP ké pviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Egy olyan törvénymódosítás van előttünk, amely akár elegáns is lehetne. Azért mondom, mert vannak olyan részei, amelyek kimondottan mintha elruga szkodnának egy földhözragadt valóságtól, és olyan dimenziókat mutatnak be, amelyek nemcsak Magyarországon egy felsőoktatási intézmény, hanem Európában vagy Európán kívül is, távoli, fejlett felsőoktatási régiókkal rendelkező országok esetében is példaérték űek lehetnek. Miről van szó? Azon pontról szeretnék beszélni, amit államtitkár úr az előbb, hasonlóan más egyéb pontokhoz, ismertetett. Tudniillik, hogy az akkreditáció esetében ne a Magyar Akkreditációs Bizottság végezze el a szakmai felülvizsgálatot, viz sgálatot és döntsön erről, hanem hasonlóan az európai felsőoktatási, sőt minőségbiztosítási szervezet egy elismert tagja, annak megbízottjai valóban európai sztenderdek alapján végezzék el ezt akkreditációt. Innentől kezdődően, ha ez a megfelelő válasz, ak kor ostoba az az ellenzéki, aki ezt kifogásolja, büszke minden kormánypárti, hogy idáig jutottunk, és tulajdonképpen azt lehetne mondani, hogy itt az irány, ez a megfelelő és valóban a nemzetközi szintet, sőt a nemzetközi próbatételt minden szinten vállaló magyar felsőoktatás. És aztán vissza kell szállni a földre, és meg kell nézni, hogy valójában mi történik. Hogy mindenki számára érthető legyen, még egyszer: tehát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghatározott területein nem a Magyar Akkreditációs Bizotts ág végzi el a felülvizsgálatot, hanem egy európai. Ez a törvénymódosítás lényege. No, de miért? Tisztelt Ház! Azért, mert itt van előttem egy döntés, amelyet a Magyar Akkreditációs Bizottság hozott 2013. február 1jén Balázs Ervin, a Magyar Akkreditációs B izottság elnöke aláírásával, amelyet ha szabad, teljes egészében nem ismertetek, de a lényege elmond mindent. Történetesen, és akkor mondom a szöveget, innentől kezdődik az idézet: „A Magyar Akkreditációs Bizottság 2013/2/IV/1/2/537. számú határozata a Nem zeti Közszolgálati Egyetem 216 azonosítási számú rendészeti tudományok besorolású doktori iskolájáról. A döntés: a Magyar Akkreditációs Bizottság a doktori iskolát 2013. február 1jei hatállyal nem akkreditálja.” Ezután jön az elutasítás részletes szakmai véleménye, aminek az utolsó két mondatát emelem ki: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nem folyik képzés rendészetelméleti mesterképzési szakon, így aztán nem lehet doktori iskolát itt megvalósítani. A Magyar Akkreditációs Bizottság ebből a szempontból agg ályosnak találta azt is, hogy a szükséges tudományos hátteret az intézményben kizárólag ez a mesterszak biztosítsa,
