Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
3826 határozni, az nagyon sokat jelenthet az országnak. Hiszen újabb beruházásokat hozhat, föllendülhetnek azok a fajta tőkebehatolások ide, amelyek kívánatosak, és amelyek megmozgathatják a magyar gazdaságot. Ha ez így van, akkor úgy gondolom, érdemes most itt ülni, és érdemes ezt a vitát lefolytatni. Nos, magáról a költségvetésről. Hát, hibátlan költségvetés nincs. Az ellenzék dolga éppenséggel az, hogy azokat a költségvetési részeket, amelyek támadhatók, támadják, és ha lehet, az okban tegyenek olyan javaslatokat, amelyeket majd meg kell fontolni. Az adott helyzetben azonban azt is világosan látni kell, hogy ez a költségvetés a realitások talaján igyekszik maradni. Tessék szíves lenni azt értékelni, én magam is értékelem, hogy nem számol olyan növekedéssel, ami irreális lenne. Nem számol olyan inflációval, ami irreális lenne. Nem mond olyan számokat, amelyek a bevételek és a kiadások területén ne lennének teljesíthetők. Ez ma nem hangzott el egyetlenegyszer sem, hogy kérem, ezek a s zámok irreálisak. Márpedig a költségvetés ezekre alapoz. Azt gondolom, ha ezekre alapoz a költségvetés, akkor azt mondhatjuk, hogy a költségvetés megalapozottan került beterjesztésre. Vannak azonban ennek a költségvetésnek olyan részei, amelyeket a magam r észéről nemcsak hiányosnak érzek, hanem kifejezetten úgy gondolom, hogy hiányoznak bizonyos dolgok a költségvetésből. És beszéljünk most egyértelműen! Magyarországon a most elért gazdasági fejlődés mozgatórugói elég könnyen behatárolhatók. Ezek a mozgatóru gók elsősorban az iparra vezethetők vissza, ott is elsősorban a gépkocsigyártásra, nagyon nagy mértékben az európai uniós beáramló pénzekre, és igen nagy mértékben, helyenként döntő mértékben a magyar agrárium teljesítményére. A magyar agrá rium teljesítménye azonban, és ezt én mindig elmondom, még akkor is, ha néha rossz szemmel néznek rám, relatíve az elmúlt háromnégy esztendőben valóban jelentősen növekedett és emelkedett, de ha ezt az 1990es teljesítményhez hasonlítom, akkor bizony nagy on rossz számok jönnek ki. Akkor bizony az derül ki, hogy ebben a magyar gazdasági szférában hatalmas lehetőségek vannak, amely lehetőségeket mindeddig nem aknáztunk ki. Miért nem? Sokféle oka van. Egy megörökölt rossz birtokszerkezet, amin változtatni kel lene. Egy olyanfajta, azt kell mondanom, sokszor a realitásoktól is távol maradó beruházási politika, ami nem mindig érte el a célját. Ezek felmérése a lehetőségeket nyithatja meg a további gazdasági növekedéshez. Megvannake ezeknek a feltételei most? Azt gondolom, amikor végiggondoljuk ezt a költségvetést, akkor nem mellőzhetjük annak értékelését, hogy a magyar mezőgazdaságnak, ami, még egyszer mondanám, húzóágazat még a jelenlegi formájában is a gazdaságon belül, új lökést és új mozgást kell tudni adni. Szeretném leszögezni, azt hiszem, ezt mindenki itt, ebben az országban, aki egy kicsit gondolkodik és figyel előre, tudja, hogy azok a lehetőségek, amelyek a jelenlegi európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre állnak, talán soha nem fognak megis métlődni. Következésképpen a most rendelkezésre álló eszközöket maximálisan kell tudni kihasználni. Nem elég jól kihasználni. Azokat úgy kell kihasználni, hogy azok akkor is szolgáljanak, az azt követő időszakban is, amikor ezek az eszközök már csak itthon ról és csak korlátozott mértékben állhatnak rendelkezésre. Ehhez viszont meg kell teremteni azokat a jogi feltételeket, amelyek most csak nagyon kis részben állnak rendelkezésre. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a földforgalmi törvény életbe lépése óta a földmozgás nem abba az irányba haladt, amerre, azt gondolom, mindannyian jóhiszeműen kívántuk. Világossá kell tenni és egyértelművé kell tenni, hogy az a fajta földmozgás, ami most bekövetkezik, az egy azonos körben, szűk körben történő mozgást jelen t. Ahhoz, hogy a magyar gazdaságon belül új munkahelyek jelenjenek meg azokban a falvakban, ahol nem tudunk más munkahelyet biztosítani a közmunkán kívül, mint azt, amit az agráriumban meg lehet teremteni, egyértelművé kell tenni, hogy a földhöz jutás felt ételein meggyőződésem szerint változtatni kell.
