Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
3824 nyomtalanul felélte . Úgy, hogy ebből az összegből sajnos semmilyen eredményt nem tudott felmutatni. Fontos látni azt, hogy egy másik, a munkaerő újratermelését biztosító ágazatban, az oktatásban mi történik. Hölgyeim és Uraim! Miközben arról beszél a kormány, hogy Magyarorsz ágon nincs tandíj - ezen a pofátlan hazugságon egyébként nemegyszer felháborodtak a diákok, és kimentek az utcára tüntetni, hiszen ők nagyon is azt érzékelik, hogy van tandíj Magyarországon , aközben azt lehet látni, hogy a kormány szerint nincs tandíj, a z adatok szerint viszont a felsőoktatásban tanuló diákok viselik a költségek kétharmadát. Mindössze egyharmaddal járul hozzá az állam az oktatásukhoz. Mindössze egyharmaddal. És ezt azért fontos aláhúzni, mert az Orbánkormány jövőképében a szegény és kisz olgáltatott munkaerő jelenti Magyarország versenyképességének alapját. Azért, mert a fantáziátlan és koncepció nélküli gazdaságpolitikát folytató kormány úgy gondolja, hogy olcsóvá és kiszolgáltatottá kell tenni a munkaerőt, mert akkor majd ide fognak jönn i a külföldiek, soksok magyar embert fognak foglalkoztatni, és felvirágzik az ország. Ez a stratégia az elmúlt 25 évben odavezetett, hogy ez a szerencsétlen, jobb sorsra érdemes ország elszegényedett, folyamatosan nemcsak szétlopták a hatalmon lévő politi kusok, de ezzel a gondolkodással tönkre is tették. Érdemes egy harmadik olyan pillérrel foglalkozni, ami a munkaerő újratermelését hivatott biztosítani. Ez az egészségügy. Mit is láthatunk a magyar egészségügyben? Miközben a kormány azzal kérkedik, hogy me nnyire ügyesen sikerült az egészségügy dolgait rendbe tenni, aközben a magyar embereknek az a mindennapi tapasztalata, hogy a hozzátartozók kénytelenek a gyógyszert és a kötszert bevinni a kórházba, mert a kórháznak nincs ezekre pénze. Adnak egy ágyat, lef ektetik oda ezt az embert, a jobb sorsra érdemes egészségügyi dolgozók vagy tudnak velük foglalkozni, vagy éppen elmentek már külföldre dolgozni, mert belőlük is gazdasági menekült vált, de színvonalas ellátásról sajnos nem lehet beszélni. Mit tapasztalunk még az egészségügyben? Például, államtitkár úr, egy hétköznapi rutinműtétnek számító beavatkozás esetén - mint egy csípő- vagy térdprotézis - az ország több régiójában 45 éves várakozási idők vannak. Ennyi ideig gyakorlatilag mozgásképtelenné válik egy p rotézis beültetésére jogosult ember. Pénz nincs rá, nagyon sok betegségnél az oldja meg a kormány problémáit, sajnos, hogy meghal a beteg, mert egészen egyszerűen nem jut el odáig, hogy megoperálják, hogy foglalkozzanak érdemben a betegségével, és ez bizon y elfogadhatatlan. Látni kell azt is, hogy a kórházak adóssága hogyan alakul. Maga a magyar állam a magyar gazdaság legnagyobb adósa, a legtöbb adósságot a magyar vállalkozásokkal szemben a magyar állam halmozta föl, és ez az egészségügyön belül jelentkezi k. Akkor, amikor a kormány nagy ívű egészségmentő programot hirdetett meg, és arról beszélt, hogy 40 milliárd forintos kórházrekonstrukciós programot hajt végre, abban a pillanatban a gazdasági szaksajtó lehozta az adatokat: 98,4 milliárd forint volt a kó rházak lejárt adósságállománya. Hölgyeim és Uraim! Ennyit a kormányzati propaganda és a valóság viszonyáról. Azt is érdemes megnézni, hogy a magyar emberek jobban élnek vajon vagy nem élnek jobban. Mert államtitkár úr, ezt is elmondtam már önnek, ha euróba n számolunk utána az adatoknak, és azt nézzük meg, hogy mennyi volt az euróban számolt átlagkereset, amikor önök átvették a kormányzást 2010ben, és mennyi most, akkor semmiféle bérnövekedésről nem lehet beszélni. A szomszéd országokban igen. Szlovákiában nőttek a bérek, Romániában nőttek a bérek, a visegrádi négyek egyik tagjánál, Lengyelországban szintén nőttek a bérek. Szlovéniában szintén nőttek a bérek euróban számolva. Magyarországon bércsökkenés volt, ami sajnos nem abba az irányba mutat, hogy felzár kózunk Európához, éppen ellenkezőleg, leszakadóban vagyunk. Fontos azt is látni, hogy a kormány megvalósította az egykulcsos adórendszert, amivel a legjobban kereső 10 százaléknyi munkavállaló számára több mint 500 milliárd forintot juttatott az adórendsze r áldásaival. Azzal a Jobbik egyetért, hogy családi adókedvezményeket az adórendszeren belül érvényesíteni kell, ezt a politikát a kezdetektől fogva támogattuk. Azonban azt látjuk, hogy az
