Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - TÓTH CSABA (MSZP):
3811 csaknem egyharmada, amely jelentős növekedést generált a beruházási tevékenységben és az építőiparban, és a járműipari nagyberuházások egy szakaszának lezárultával jelentősen megnőtt az ipari termelés is. (16.20) A kormány azzal számol, hogy a gazdasági növekedést továbbra is felfele húzza az uniós források beáramlása. Bővülő foglalkoztatásra számítanak, igaz, az egymillió új munkahelyről már nem beszélnek, növekvő lakossági f ogyasztás további növekedését várják, emelkedő reálbérekkel. Arra számítanak, hogy nő a működőtőkebeáramlás, és ennek nyomán nő a beruházások nagysága. A törvényjavaslat szerint 2016ban 16ról 15 százalékra csökkenne a személyi jövedelemadó mértéke, ami összességében semmit sem enyhít, viszont 120 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésből. A 2016. évi költségvetés optimista makrogazdasági feltételezések mellett is jelentős megszorításokat és társadalmi konfliktusokkal járó évet vetít előre, mert ne m jó irányban változnak az állami kiadások 2016ban sem. A törvényjavaslatból kiderül, hogy az állam működési költségei tovább nőnek, a jóléti kiadások stagnálnak, a gazdasági kiadások jelentősen csökkennek. A 2016os költségvetés bevételi és kiadási főöss zegei elmaradnak a 2015. évitől. Inflációtól elmaradó mértékben emelkednek, vagyis reálértéken csökkennek a nyugdíj- és szociális kiadások. Az államháztartás gazdasági kiadásai szinte minden soron csökkennek, ugyanis 2016ban átmenetileg visszaesnek az uni ós támogatások, márpedig az útépítéstől a környezetvédelemig az elmúlt években szinte kizárólag brüsszeli pénzekből valósult meg beruházás Magyarországon. Vannak persze olyan kiadási tételek is, amelyek jelentősen nőnek. Jelentősen többet költ a kormány ön magára: az államszervezet 100, a honvédelem 45, a rendvédelem pedig 106 milliárd forinttal kap többet. Nézzük, mit hoz a gazdaság szempontjából a jövő évi költségvetés. Az előzetes bejelentéseknek megfelelően 2 százalékos hiánnyal, 1,6 százalékos inflációv al és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolva nyújtotta be a kormány a költségvetés tervezetét. Jelen állás szerint a társasági adó jövőre nem lenne egykulcsos, a nagyvállalatok továbbra is 19 százalékos adót fizetnének az 500 millió feletti nyeresé gük után, míg a kis- és közepes cégeknél maradna a 10 százalékos teher. A szerencsejátékkoncessziós díjak az 1,6 százalékosra tervezett inflációval megegyező emeléséről is rendelkezik a jövő évi költségvetési törvényjavaslat. A szerencsejátékkoncessziós díjakból a 2016. évben ugyanúgy 4,2 milliárd forint bevételt tervez, mint 2015ben. A játékadó előirányzata 41,2 milliárd forint, amely magasabb, mint az idei 39,7 milliárd forint érték volt. Ez ugyan növekvő irány, de még messze van a 2010es szinttől, am ikor a játékadóbefizetés 62,5 milliárd forint volt. A koncessziós díj emeléséről szóló tervezet azonban nem érinti különösebben az érintetteket, hiszen a koncessziós díj összege levonható a játékadóból. Az egyszerűsített vállalkozói adó címén tervezett 20 16. évi költségvetési bevétel 83,8 milliárd forint, ez a bevétel 8,6 milliárd forinttal, 10 százalékkal kevesebb az ez évinél. A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó tekintetében gyakorlatilag kudarcot vallott a kormány. Korábban még azt mondták, hogy az új vállalkozási adókat választók száma elérheti az 500 ezret, ez azonban nem így történt. A kata esetében a 2015. évi 56,3 milliárdhoz képest 2016ban 70,1 milliárd forint az előirányzott összeg, ugyanez a kiva esetében azonban a 2015. évi 16,4 milliárddal szemben 2016ra már csak 13,8 milliárd forint. A legnagyobb problémát a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika okozza, aminek az az eredménye, hogy soha annyi cég nem ment tönkre az országban, mint tavaly. Idén az év első 3 hónapjában 12 6 18 gazdasági társaságot törölt a cégbíróság, ez már 36 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában volt. A cégtörlések száma 2014 eleje óta negyedévről negyedévre emelkedve újabb és újabb rekordokat dönt meg. Ha a tendencia folytatódik, a megsz űnő cégek száma 2015ben 50 ezer fölé fog emelkedni.
