Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3797 képvis előtársaimat, hogy többet ne beszéljenek erősebb és jobban teljesítő Magyarországról, a keményen dolgozó emberek helyzetének javításáról. (15.10) Ez a költségvetés ugyanis a további leszakadás, az elszegényedés, a kilátástalanság költségvetése. Egy kicsit távolabbról indítva, érdemes lenne arra is figyelni, milyen folyamatok zajlanak a világban, mik azok a trendek, folyamatok, amelyek meghatározzák a következő évtizedet. A jelenlegi világgazdasági rendszer válságban van, pontosabban sosem lábalt ki a hét év vel ezelőtti megrogyásból. A kiutat keresve, egyre több közgazdász mutat rá arra, hogy a fejlődés gátja - különösen a perifériás és félperifériás országokban - egyértelműen a vagyoni, jövedelmi és társadalmi különbségek növekedése. Ahogy a friss Neumanndí jas közgazdász, Emmanuel Saez fogalmaz - Thomas Pikettyvel közös kutatása alapján, és rájuk már utaltak a mai nap , „minden a gazdagok felé billent el, hiába van gazdasági növekedés, ha az emberek, vállalkozások nagy részének semmi haszna abból, a felső 15 százalék fölözi le a nyereséget”. Éppen ezért ma a különbségek csökkentése a legfontosabb, és ennek első számú eszköze a progresszív jövedelemadó, illetve a tőkejövedelmek magasabb megadóztatása. Erősíteni kell a jövedelemtranszfert a gazdagoktól a szeg ényebbek felé. Mindez totálisan szembemegy a Fidesz neoliberális gazdaságpolitikájával, amit az egykulcsos adó jelképez, lényege pedig a gazdagok és a multinacionális vállalatok sok forrásból történő támogatása. A Magyarország előtt álló legnagyobb feladat ennek alapján is a bérfelzárkóztatás, a dolgozói szegénység felszámolása. A magyar bérszínvonal olyan alacsony szinten ragadt meg, hogy nagyságrendileg 4 millió állampolgár létminimum alatti jövedelemből él, és ez a Fidesz tudatos politikájának köszönhető . További milliók számára a megélhetés a hónapról hónapra élést jelenti. A társadalom négyötödének nincsenek anyagi tartalékai, azaz egyéni képességeinek, humán és kapcsolati tőkéjének emelésére önerőből képtelen. Ráadásul az alacsony minimálbérek még a kk vszektor termelékenységére is előnytelenül hatnak. Elvi szinten tehát a költségvetésnek pont az ellenkező irányba kellene mennie. Nem az elmúlt évek megszorításainak bebetonozását kellene tartalmaznia, ami évi százmilliárdokat csoportosít át a szegényebbe ktől a gazdagabbakhoz, minden nemzetgazdasági haszon nélkül, lejtőre küldve az oktatást, az egészségügyet, a szociális ellátást és a természeti javaink védelmét is. Ellenkezőleg: a bérek felzárkóztatása és a közszolgáltatások rendbetétele kellene hogy legy en a feladat. Ebből semmit sem látunk. Tisztelt Ház! A konkrét költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban két dolog rögtön szemet szúr. Az egyik, hogy deklaráltan nem tartalmaz érdemi változást a 2015ös büdzséhez képest, a másik az időzítése. Májust ír unk, és a kormány máris a 2016os év számait igyekszik kőbe vésni. Vajon miért? Talán azt gondolják, hogy a globális pénzpiac szereplői ezt várják tőlük. Talán így akarják kinyilvánítani a nagyjából változatlanul hagyott számok és tételek mellett, hogy nem tágítanak attól, amit egyszer elhatároztak. De súlyos hiba lenne összekeverni a stabilitást és a tétlenséget, a kiszámíthatóságot és az ötlettelenséget. A kormány jövő évi költségvetése ugyanúgy nem reagál az embereket sújtó megélhetési válságra, mint az idei. Ugyanúgy nem avatkozik be az egészségügy, az oktatás romlásába, mint ahogy eddig sem. Az pedig, hogy már májusban tudni vélik, hogy hogyan áll az ország és a világ gazdasága az év végén, súlyos önhittség. Emlékezhetünk a gránitszilárdságú Alaptörvény re: az elmúlt négy évben hatszor módosították, nem beszélve az úgynevezett sarkalatos törvények folyamatos korrekciójáról. Elég, ha a forint, az euró vagy a dollár árfolyama megbillen, és lehet elölről kezdeni a költségvetési tervezést. Ez az előterjesztés tehát a legjobb indulattal is egy szándéknyilatkozatnak tekinthető. Ebben az országban még egy hónapra sem tudnak megfelelően tervezni; most kapott nyilvánosságot az, hogy a 2017es vizesvilágbajnokság költségvetése egy hónap alatt a duplájára nőtt: 25 m illiárdról 49 milliárd forintra.
