Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - VONA GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3792 amelyet kénytelenek vagyunk ellenzéki pártként elszenvedni önök miatt, ez szakmai szempontból indokolhatatlan előrehozatala a költségvetési vitának. Nincs még készen a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás, nincs és nem is lett benyújtva a kormány ezt tartalmazó pénzügyi beszámolója, ami értelemszerűen auditálva sincs, és miután erre a hatályos törvény szerint legkorábban július, de valós zínűleg csak augusztus végén kerül sor, a zárszámadási törvény megalkotására pedig csak azt követően, október végén, most jelen pillanatban az zajlik, hogy a kormány anélkül kéri a parlamenttől a felhatalmazást az állam pénzügyeinek jövő évi kezelésére, ho gy előzőleg megszerezte volna a felmentést a múlt évi költségvetés végrehajtásának felelőssége alól. Tehát hiányzik az egyik lába mindenképpen a bázisnak, de a másik lába is hiányzik, ahogy azt elmondtam, hiszen május elejénközepén, amikor a miniszter úr benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, a költségvetési törvényjavaslatot, akkor nem voltak még megbecsülhetőek elfogadható pontossággal a pénzügyi évet megelőző költségvetés, tehát a 2015. évi költségvetés teljesítésének az adatai. Sőt, nemhogy nem voltak el fogadható pontossággal megbecsülhetőek, hanem még az első negyedéves tényszámok sem álltak rendelkezésre. Nem véletlen egyébként az, hogy a költségvetési törvényjavaslat benyújtási időpontja normális esetben általában szeptemberre esik, a vitája októberno vemberre, az elfogadása pedig decemberre, ekkor lehet már megfelelő becslésekkel rendelkezni, ekkor lehet megbecsülni az éves várható teljesítést. A 2016os költségvetés bázisának tehát mindkét lába hiányzik, egyrészt a 2014es zárszámadás, másrészt pedig a 2015ös teljesítés becslése, ezért a törvény ilyen korai megalkotása szakmai érvekkel nem indokolható. A költségvetést magát én négy szempont alapján vizsgálnám meg: az egyik a gazdasági növekedés kérdése, a másik az egyensúly kérdése, a harmadik a fogla lkoztatás kérdése, a negyedik pedig az életszínvonal kérdése, mert erről talán kevesebbet szoktunk beszélni, vagy ha beszélünk, akkor politikai viták szintjén, és nem feltétlenül számok szintjén szoktuk ezt megtenni. Nézzük a gazdasági növekedést! Mindanny ian tudjuk, hogy a globális gazdaságban egy nemzetállam gazdasága nagyban függ a külső körülmények alakulásától. (14.50) A Költségvetési Tanács anyagában olvasható volt, és ezzel magam is csak egyetérteni tudok, hogy jelen pillanatban relatíve a külső körü lmények a magyar gazdaság számára jónak mondhatók. Ingadozó, de alacsony az olajár, pénzpiaci likviditásbőség van, javulnak a bizalmi indexek, van egy mérsékelten bővülő Európai Unió, azon belül különösképpen a mi számunkra fontos német gazdaság, az Európa i Központi Bank eszközvásárlási programja. Tehát vannak olyan külső feltételek, amelyek a magyar gazdaság számára jónak mondhatóak, jó feltételeket, jó környezetet teremtenek. Bár ne hallgassuk el azt sem, hogy vannak kockázatok, gondoljunk az ukrajnai hel yzetre, a geopolitikai konfliktusra, amely Ukrajna területén zajlik, vagy gondoljunk az Iszlám Államnak az Európát egyre inkább fenyegető jelenlétére, vagy gondoljunk a görög adósságválság alakulására, vagy annak az esetleges eszkalálódására, ami szintén f elboríthatja ezt a jelen pillanatban még pozitívnak mondható külső körülményrendszert. A magyar gazdaság előtt a külső körülmények, a külső feltételek jónak mondhatók, a kérdés az, hogy a belső feltételeket illetően mennyire lehetünk optimisták. A költségv etési törvényjavaslat alapján az mondható el, hogy a kormány optimista. A gazdasági növekedés tekintetében mindenképpen. A 2014. évi 3,6 százalékos növekedés után a kormány 2015ben 3,1 százalékkal kalkulál, 2016ra pedig 2,5 százalék a kormány prognózisa a gazdasági növekedést illetően. Mindenképpen meg kell jegyeznem problémaképpen, hogy sajnáljuk, hogy a miniszter úr vagy maga a kormány a további évekre nem tekint előre, pedig az államháztartási törvény alapján erre kötelessége lett volna utalni, az ugya nis kimondja, hogy „indoklással együtt bemutatja a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait”. Ezt tavalyelőtt a kormány még bemutatta, tavaly már nem, bár törvényi kötelessége, és idén sem teszi meg. Nemcsak a törvényi köt elesség a probléma ezzel kapcsolatban, hanem az is, hogy éppen ezen keretszámok
