Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3787 Ma eljutottunk odáig, hogy ez a biztos növekedés, amire most már mi biztosan építhetünk, és a biztos növekedés által megteremtett többlet - számokat mondva , ha 3 százalékot produkál az ország, akkor ez 400500 milliárd fori nt többletbevételt jelent az ország költségvetésében, amivel a kormány gazdálkodhat. És a kisebb államadósság és az államadósság kedvezőbb finanszírozása – említettem egy számot, hogy ezen eddig 200 milliárdot könnyítettünk a költségvetésben egy év alatt , ez további 60 vagy 70 milliárd pozíciójavulást jelent. Ha ezekhez a számokhoz, költségvetési többletekhez, amit a magyar gazdaság hála istennek ma már megteremt, hozzászámítjuk az európai uniós forrásokat - az európai uniós forrásfelhasználásra is azt ke ll mondanom, hogy az Orbánkormány tudatosan használja fel ezeket a forrásokat. Az előző Orbánkormánynak még nem volt lehetősége arra, hogy érdemben átalakítsa a forrásszerzés belső rendszerét, hisz megörököltük önöktől azt a pozíciót, amit önök tárgyalta k még le az Európai Unióval, önök döntöttek akkor úgy, hogy az európai uniós források jó része fontos, de talán nem a legfontosabb területeken lesznek elkönyvelve. Önkormányzati vezetőként persze mindannyian örültünk annak, ha forrásokhoz jutottunk. Mi ezz el a gyakorlattal is szakítunk, mert most már szakítani tudtunk, és azt mondtuk, hogy a források nagy része, legalább 60 százaléka a gazdasághoz kell hogy kerüljön, és a gazdaság növekedése által képzett többletforrások majd jóléti felhasználásra is kerülh etnek. Tehát ha a gazdaság által megtermelt jövedelemtöbbletet és az európai uniós forrásokat jól használjuk fel, és hiszem azt, hogy a továbbiakban is így fogunk tenni, akkor ez a felzárkózásunk záloga. Joggal fogalmazzuk meg a 2016os költségvetésben azt a célt, hogy a törekvésünk a teljes foglalkoztatás felé menetelés. A teljes foglalkoztatást egy olyan állapotnak gondoljuk, amikor a munkanélküliség maximum 4 százalékos. Talán ez az az állapot, amikor azt mondhatjuk, hogy mindenki, aki dolgozni akar és d olgozni tud, az munkajövedelmekhez jut. Nem tartunk még itt, de szerényen megjegyzem szocialista képviselőtársaimnak is, hogy a munkanélküliségi mutatók tekintetében és európai összevetésben, mondjuk, szép mutatókkal kalkulálunk. Tudom, önök mindjárt hozzá teszik, hogy ennek meghatározó része közmunka, én is tudom, hogy ennek meghatározó része közmunka, de a magyar gazdaság is produkált munkahelyi többleteket. A közmunkára pedig átmenetileg tudatosan építünk, mert azt gondoljuk, hogy nem segélyekből kell elt artani az embereket, hanem valamilyen módon az államnak egy válságidőszakban értékteremtő munkához és munkajövedelmekhez kell juttatnia a nehéz helyzetben lévő családokat. És ez a 2016os költségvetés - az önök jelszavával ellentétben - a családok átlagjöv edelmének növelésére is törekszik, és erre meghatározó és mértékadó számokat is képesek vagyunk mondani. 2016ban - megint csak a törvény általános indokolását emelem ide és idézek belőle - a családoknál ott maradó többlet: az általános indokolásban 145 mi lliárdot láttam, a miniszter úr az expozéjában ennél is nagyobb számot mondott, mert az áfacsökkentés, ami a sertéshúsra vonatkozik, nyilvánvalóan valamilyen módon a sertéshúst fogyasztó családok jövedelempozícióit is természetesen érinti. A 145 milliárd i s egy nagyon derekas szám, ha ennyi marad pluszban ott a családoknál, a 170 milliárd pedig még örömtelibb. Ha megint visszanyúlok néhány évre, 20112016ig azt olvasom a törvényjavaslatban, hogy a személyi jövedelemadó - amit csökkentettünk, és most is csö kkenteni fogjuk - 3600 milliárd többletjövedelmet jelentett a családoknál. Tehát annak az agyonkritizált egykulcsos személyi jövedelemadónak ilyen hatása is volt. Ha azt is megemlítem, hogy ennyi idő alatt mennyi családi kedvezményt nyújtottunk a családokn ak, akkor ez 1300 milliárd forintot jelent. Ezek után azt gondolom, joggal mondjuk azt, hogy mi bizalommal tekintünk a jövő felé. Ha felsorolhatom önöknek - időm még van erre , hogy mik azok a főbb hangsúlyok, amik a költségvetésben megjelennek, akkor elő ször nyilvánvalóan a családok jövedelempozíciójának javulását mondom. Itt megemlítek egy másik számot. Egy kétgyermekes, átlagjövedelemmel rendelkező család a jövő évi költségvetési pozíciói miatt 116 ezer forinttal több jövedelemhez fog jutni, elsősorban azáltal, hogy csökken 1 százalékkal a személyi jövedelemadó, és az ilyen családoknál nő a családi
