Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3775 Európai Unió támogatása nélkül még talán a béreket sem lett volna képes kifizetni a közszférában, de legalábbis komoly problé mákba került volna. A 2010es időszakra, ha visszanézünk, akkor, tisztelt képviselőtársaim, azt tudjuk megállapítani, hogy az azóta eltelt öt esztendőben először is lezajlott egy válságkezelés. 2010- és ’11ben Magyarország Kormányának ki kellett rángatnia az országot és a költségvetést egy válságkezelés segítségével a csődhelyzetből, 201011ben lezajlott a konszolidáció. 2012 időszaka elsősorban a gazdasági stabilizáció, és 201314 időszaka pedig meggyőződésünk szerint a növekedési fordulat elindulásának az időszaka, amit most már 2015ben is érezhettünk, és ami meglehetősen stabilnak tűnik, olyannyira, hogy a makrogazdasági folyamatok keretében gazdasági növekedéssel 2016ra is lehet kalkulálni. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt érdemes összevetni azért korm ányzati teljesítményeket is egymással, hiszen azt gondolom, ez mindig minden alkalommal kötelessége, sőt bizonyos értelemben fontos feladata is az Országgyűlésben a költségvetés vitáját lefolytató pártoknak. Ha most visszatekintünk a 2002 és 2010 közötti i dőszakra, valamint a 2010 és 2015 közötti időszakra, akkor hadd végezzek el egy összehasonlítást néhány egyszerű számadat segítségével, tisztelt képviselőtársaim. Kezdjük azzal, hogy 2002ben, amikor az akkori szocialistaszabad demokrata kormány átvette a kormányrudat, akkor Magyarországon a bruttó államadósság mértéke GDParányosan 55,9 százalék volt. 2010ben, amikor átadták a kormányrudat, a GDP arányában ez 81 százalék volt. Ha ezt forintra le akarjuk fordítani, tisztelt képviselőtársaim, akkor a brutt ó államadósság 2002ben 9574 milliárd forint volt, 2010ben a bruttó államadósság mértéke 21 799 milliárd forint volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezek a számok világosan jelzik azt, hogy 2002 és 2010 között lezajlott az országnak egy mér hetetlenül komoly eladósítása. És ha hozzátesszük mindehhez, hogy hogyan kapcsolódott ehhez az ország gazdasági teljesítménye, akkor talán csak érdemes megnézni, most akár vessük egy rövidebb időszakra is ebből a szempontból a figyelmünket, érdemes megnézn i a növekedési adatokat. Azt láthatjuk, hogy különösen a 2006 és 2010 közötti időszakban gyakorlatilag Magyarország gazdasági teljesítménye minden alkalommal elmarad az európai uniós átlagtól. 2010ben elkezdődik a gazdasági konszolidáció, és 2012től, ami kor a végére érünk a gazdasági helyzet stabilizálásának, elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2013ban és 2014ben is immáron stabilan, jóval az európai uniós gazdasági teljesítmény fölött van, ami minden alkalommal feltétele annak, hogy egy országban el tudjon indulni a felzárkóztatás. Hiszen nem tudunk csatlakozni sem az európai uniós életszínvonalhoz, sem az európai uniós gazdasági teljesítményhez, ha Magyarország gazdasági teljesítménye, növekedési potenciálja nem nagyobb, mint egyébként a z európai uniós országok átlagának a növekedési teljesítménye. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán szintén néhány makrogazdasági adatot érdemes megnézni, hogy 2002ről 2010re hogyan változott Magyarországon a munkahelyek száma, hogyan változott a munkanélkül iek száma. A munkanélküliek számát, ha megnézzük, akkor 2002ben Magyarországon 238 800 munkanélküli volt, a munkanélküliségi ráta 5,8 százalék. Így vették át a szocialista kormányok az országot. 2010ben, mikor átadták az országot, akkor a munkanélküliek száma 474 800 volt, a munkanélküliségi ráta pedig 11,2 százalék, azaz gyakorlatilag a munkanélküliség megduplázódott 2002ről 2010re. Ehhez képest, ha megnézzük az elmúlt öt esztendő gazdasági eredményeit, tisztelt képviselőtársaim, akkor a 2010es 474 80 0ról, tehát közel 475 ezerről sikerült 343 000re leszorítani 2014re a munkanélküliek számát, a munkanélküliség mértékét pedig 11,2 százalékról sikerült leszorítani 7,7 százalékra. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez is önmagában nagyon jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben lezajlott gazdaságpolitika Magyarország gazdasági teljesítménye és a felzárkóztatás, a munkanélküliség csökkentése szempontjából lényegesen sikeresebb volt.
