Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitája - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
3765 Erre a kérdésre választ az Állami Számvevőszék véleménye nem tartalmaz, mivel a Költségvetési Tanács megalakulása óta a kormányzati makrogazdasági prognózis hitelességét a tanács véleményezi. A vonatkozó törvényeknek megfelelően a tanács véleményének kialakítását az ÁSZ elemzés elkészítésével támogatja. Ez így történt ebben az évben is: elemzésünk nyilvános, azaz a Számvevőszék és a Költségvetési Tanács honlapján is megteki nthető. Tisztelt Képviselők! Az elemzést azért is ajánlom figyelmükbe, mivel az jól illusztrálja, hogy szemben az Európai Bizottság véleményével, az Állami Számvevőszéknél, de a Magyar Nemzeti Banknál is jelentős kapacitások állnak rendelkezésre a költségv etési törvényjavaslat és annak makrogazdasági megalapozottsága értékelésére, azaz a Költségvetési Tanács döntéshozatalának támogatására. A másik kérdés az, hogy a költségvetés bevételeit és a gazdasági mutatóktól függő kiadásait - például a nyugdíjemelések előirányzatait - a kormányzati gazdasági prognózissal összhangban határoztáke meg. Ennek a kérdésnek a megválaszolására a véleményt megalapozó ellenőrzés során nagy súlyt fektettünk, hiszen a bevételek teljesíthetőségének véleményezését az Állami Számvev őszékről szóló törvény külön is nevesíti. Természetesen széles körben elemeztük a kiadási előirányzatok megalapozottságát is. Az Állami Számvevőszék írásos véleménye tehát nem tér ki a 2016. évre prognosztizált makrogazdasági pálya értékelésére. Expozémban azonban a költségvetési törvényjavaslat néhány gazdasági összefüggését mégis szeretném kiemelni. A 2014. évi és a 2015. évi első négyhavi adatok egyértelműen mutatják, hogy a magyar gazdaság túljutott a válságon, és egy olyan növekedési pályára állt, amel yet egyaránt jellemez a dinamikus gazdasági növekedés és a gazdasági egyensúly javulása. Ezt az eredményt számos hazai intézkedés alapozta meg. Példaként emelhetem ki az adórendszer átalakítását, a társadalombiztosítás stabilizálását, a devizahitelesek ter heinek mérséklését, majd a lakáshoz kapcsolódó devizahitelek forintosítását, valamint a fegyelmezett költségvetési tervezést. Ugyanakkor az eredményekhez olyan külső tényezők kedvező alakulása is hozzájárult, mint az európai uniós támogatások nagyarányú ig énybevétele vagy az alacsonyabb kőolaj- és földgázárak. A 2016. évi költségvetés makrogazdasági környezete azért lesz sajátos, mert a növekedésnek az egyszeri hajtóerői 2016ban már megszűnnek, például így az európai uniós fejlesztési finanszírozás cikliku ssága következtében igen jelentős mértékben csökkennek az adott évben felhasználható európai uniós források. A kormányzati prognózis az európai uniós források felhasználása jelentős csökkenése miatt a beruházások és a közösségi fogyasztás visszaesésével sz ámol. Az óvatosság tehát indokolt. Ugyanakkor indokolatlanul pesszimistának tartom azt a megközelítést, amely az EUforrások csökkenésének hatását egy az egyben kivonja a gazdasági növekedés mértékéből. Az egyszeri hatások ugyanis olyanok, mint egy elindul ni nem tudó gépkocsi, amelyet megtolnak: ha bekattan a gyújtás, akkor a gépkocsi már fut magától, innen hajtja a saját motorja. Mindez azt jelenti, hogy a jövő évi növekedés elsősorban attól függ, hogy annak a hazai forrásait mennyiben sikerül mobilizálni. A költségvetési törvényjavaslat tartalmaz ilyen elemeket. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvényjavaslat több ezer előirányzatból épül fel. Így ellenőrzésünk során a lényegességre törekszünk, különösen miután rövid határidővel kell véleményt monda nunk, azaz elsősorban azokat az úgynevezett meghatározó előirányzatokat ellenőrizzük, amelyek teljesülése nagyságrendjénél fogva érdemi hatást gyakorol a hiánycél betarthatóságára. Emellett kiemelten ellenőrizzük az úgynevezett új előirányzatokat is. Ezek teljesülését ugyanis tapasztalati adatok még nem támasztják alá, ezért alapos háttérszámítások, hatástanulmányok nélkül teljesülésük komoly bizonytalanságot hordoz. Végül arra törekszünk, hogy az ellenőrzött bevételi, illetve kiadási előirányzatok összege lefedje a költségvetési törvényjavaslat bevételi, illetve kiadási főösszegének legalább 80 százalékát. Ez a
