Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 27. szerda (76. szám) - A reklámadóhoz kapcsolódó törvények módósításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3732 végül benyújtották a javaslatot, persze nem úgy, ahogy a Jobbik javasolta, számos szakmai kritikát fogalmaztunk meg, illetve észrevételt, hiszen mi néznénk a társ adalmi hasznosságát vagy a társadalmi ártalmasságát is egy reklámnak természetesen. A szennyező fizet elve alapján a kulturális környezetszennyezés költségeit kellene megfizettetni a kereskedelmi médiumokkal a reklámbevételek után elsődlegesen. (9.20) Ille tve, ha adott esetben van valami közcélú, közhasznú üzenete is, gondoljunk egy joghurtreklámra, amely nem teherként, nyűgként, hanem egy pozitív, idilli képként ábrázolja a nagycsaládos életmódot például, rá lehetne kényszeríteni, rá lehetne venni a reklám készítőket, hogy olyan reklámokat készítsenek, amelyeknek mellesleg közhasznú üzenete is lehet. Azonban ezeket a javaslatainkat, hogy tegyünk különbséget reklám és reklám között, önök lesöpörték, csak a bevétel érdekelte önöket, illetve az, hogy az RTL Klu bot megrendszabályozzák. Azonban ezt nem ilyen szabályozási eszköznek kell felhasználni, a kormánypártok ilyen eszközökkel nem zsarolhatják, normális esetben nem zsarolhatnák a médiumokat, hogy még kormánybarátabbak legyenek. Kiszámítható törvényhozásra vo lna szükség, a jelenlegi gazdasági környezet azonban nem ezt mutatja. Sokkal inkább a belharcaikra, a Simicska Lajossal kapcsolatos háborúzásukra használják fel ezt a javaslatot is, illetve az Európai Unió nyomására hivatkoznak, és nem szégyellik, miközben a nemzeti önrendelkezésünket sárba tiporják, hogy ilyen belügyeinkbe is beavatkoznak. Ez már rég nem a közös piacról szól ugyanis, hanem arról, hogy a saját belső ügyeinket, a médiatörvényt vagy épp a reklámtörvényt hogyan kívánják megszabni. Ezért szeret nénk, hogy megfogadják a javaslatainkat ezzel kapcsolatban, és nemcsak a mieinket, hanem azokét a szakmai szervezetekét is, amelyek rendszeresen fogalmaztak meg kritikákat. Ilyen például a Magyar Marketing Szövetség is, amelyhez levélben fordultam, és meg is fogalmaztak jó néhány kritikát. Hiába soroltam fel ezeket már a korábbiakban, sajnos semmi nem köszön vissza ebben a törvényjavaslatban sem, ezért engedjék meg, hogy ismét megfogalmazzam azt a néhány apró jelzést, amit a Magyar Marketing Szövetség kérés emre megtett. Azon, hogy a jelenlegi formájában milyen összegeket érint és milyen adókulcsok vannak, nyilvánvalóan szakmai kritikákkal nem lehet változtatni. Az egy politikai kérdés. De az, hogy az egész törvény, amikor ilyen hirtelen behozzák, mint most i s, megkerülve a normális ügymenetet az Országgyűlésben, milyen problémát vet fel, hogy nem kellően szakmai javaslat, azt alátámasztják a Magyar Marketing Szövetségnek például a következő kritikái. Látszik, hogy ahány ember, annyiféle értelmezése létezik a jogszabálynak. Nagyon sok kérdést vet fel még a jogértelmezők között is. Gyanítják, hogy a NAVnál sem reklám- és marketingszakemberek dolgoznak, és így még nagyon hosszú út van a korrekt gyakorlat kialakításáig. Hiszen az adóhatóság sem tudta megválaszoln i, hogy például az az internetes bolt, amely a Facebookon vagy a Google oldalain helyez el hirdetést, valóban kötelese reklámadót fizetni. A reklámadótörvény a magyar nyelvű hirdetéseket vonja reklámadó alá, és a magyarnyelvűséget a megrendelésből szeretn é megállapítani, tehát a megrendelés mint számviteli bizonylat kérhető, és kérik is majd a reklámadó felülvizsgálata során. Ebből az is következik, hogy ha a hirdetés kizárólag angol szavakat tartalmaz, akkor az nem tartozik a reklámadó hatálya alá. De vaj on mi a helyzet például az olyan bannerhirdetésekkel, amelyek csak képet tartalmaznak? Ezek szerint, mondjuk, egy pornóoldalon reklámadómentesen lehet hirdetni? Erre buzdítanak? A jelenlegi jogszabály, úgy tűnik, igen. A szakértő ezzel kapcsolatban úgy táj ékoztatta a Magyar Marketing Szövetséget, hogy az olyan hirdetés, amelyben nincs magyar nyelvű szöveg, csak egy mozaikszó vagy egy ábra, nem vonható a reklámadó alá. Igaz, az ilyen jellegű kérdésekre, hirdetésekre ott van a kulturális adó, de azt a megrend előnek nem kell megfizetnie. Érdekes a törvény szövege alapján az is, hogy egy totemoszlop szabadtéri reklámhordozónak minősül, amely olyan megjelenési mód, amely a vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére szolgál. De mi van akko r, ha a reklámhordozóra nem kerül
