Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES (MSZP): - ELNÖK:
374 tárgyalható mindaz, ami ezzel a gondolattal összefügg. Csak azt szeretném megalapozni, hogy az a fajta kritikája, ami Kunhalmi Ágnest érinti e tekintetben, az legalábbis kérdés es. De nem ez az én alapvető problémám. Az én alapvető problémám az, hogy abban a rövid összefoglalójában, keresnem kellene a szavakat, hogy kiket nem kezdett el megsérteni. (17.00) Mondjuk, a kisiparosok szövetségéhez való viszonya, úgy lá tom, nem túl erős, bár szeretném jelezni is, jegyezni, is, hogy ha valaki kisiparosnak mondhatta magát az elmúlt időszakban, azok általában szakértelemmel bíró emberek voltak. Önnek, aki a köznevelés tekintetében és az oktatás viszonyrendszerében közel áll ónak tekinti magát a témához (Kucsák Lászlónak:) , tudnia kellene, tudnia kellene mutogatás nélkül, hogy mit is jelent valójában egy kisiparosi lét. Harmadjára pedig magához a kérdéskörhöz illesztetten annyit szeretnék mondani, hogy tudja, akkor, amikor a K lebelsberg keretei között az elmúlt esztendőkben annyi torzóval találta magát szembe a társadalom, de nem akarom a társadalmat mondani, csak a közneveléssel foglalkozó emberek sokasága, akkor talán erről a kérdéskörről is érdemes lenne egy kicsit tágabb ér telemben beszélni. Illetve arról is, hogy mondjuk, a szakképző intézmények ugyan milyen ok folytán kerültek most ki, vagy kerülnek most ki ezen égisz keretei közül. Biztos van ennek oka. Biztos van ennek hathatós oka és sok minden egyéb más, ami idáig veze tett el. Úgyhogy a törvénytervezet ekképpeni boncolgatására is érdemes sort keríteni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Folytatjuk a felszólalásokat. Rendes felszólalásra Kunhalmi Ágnes képviselő asszony következik, az MSZPből. Parancsoljon! KUNHALMI ÁGNES ( MSZP ): Elnök úr, köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársam! Megértem, hogy kínosan érzi magát, és kínos önnek végighallgatni az én salátám elemeit. Higgye el, az én salátám egészségesebb, mint az öné. N ehogy a torkán akadjon! Én elhiszem, hogy védi magát ettől. De inkább a személyeskedésen és a minősítgetésen túl még két kérdést tennék fel önöknek, államtitkár asszonynak és önnek, hátha tudnak rá válaszolni. Ugye, a korábbi fosztogató kormányzati és parl amenti döntések ismeretében kérdéses számunkra, hogy ellentételezésként milyen további költségvetési tételekkel kurtítják meg a feladatot átadó önkormányzatok bevételeit. Tudhatóe, hogy ez a szándék mekkora elvonást jelent majd? A másik kérdésem; azok az önkormányzatok, amelyek eddig az iskoláik működését megtartották és finanszírozták, legalább valamilyen módon kapcsolatot tarthattak a korábbi intézményeikkel. Mi lesz ezután, kedves kormánypárti képviselőtársaim? Teljesen megszűnik a kapcsolattartás lehet ősége az intézménnyel? Azoknál az intézményeknél, ahol a szülők joggal várják el a település képviselőtestületétől, hogy képviseljék és érvényesítsék iskolai kérdésekben is a települések lakosainak érdekeit, a szülők érdekeit, azok kikhez fognak ezután for dulni? Mert eddig, amíg működtették az iskolákat, legalább valamilyen módon a települési önkormányzat ott volt. Sokszor nagyon sok település polgármesterétől, képviselőitől, pedagógusoktól kaptunk olyan információt, hogy addig legalább, ha nem volt krétáju k, akkor ígyúgy az önkormányzat még segített nekik. Ha volt valami probléma, mert hiányzott, a KLIKkel még kapcsolatot sem tudtak tartani, mert olyan bürokratikus volt, hogy egész egyszerűen nem találtak senkit. Mindenki fölfelé mutogatott, hogy majd a j ogszabályban megkeresik a megoldandó problémára a választ. Sokszor az önkormányzat még gyorssegélyt adott. Ezután mi lesz, kedves képviselőtársam? Köszönöm szépen. ELNÖK :
