Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
3705 együttműködve jelen pillanatban is a világ veszélyes válságövezeteiben teljesítenek szolgálatot, egy biztonságosabb, békésebb világ megteremtése érdekében. Katonáink mindenhol példamutatóan helytálltak és helytállnak ma is, és szövetségeseink körében is nagy elismertséget vívtak ki maguknak. Magyarország méltán büszke katonáira és a Magyar Honvédség teljes állományára. Sajnos, e zt a megbecsülést a katonák és a honvédségi dolgozók illetménye az elmúlt évek bérbefagyasztása miatt egyre kevésbé tükrözte. Ahogy azt tudjuk, 2008ban került utoljára sor emelésre, azóta befagyasztásra került az illetményalap. Ennek következtében viszont számos katonacsalád került rendkívül nehéz helyzetbe. Ezen az évek óta tartó méltatlan helyzeten enyhít az Országgyűlésnek a katonák illetményének emeléséről meghozott szinte egyhangú döntése. Örülünk annak, hogy a kormány végre meghallotta azt a kritikát , ami az illetmény rendkívül alacsony szintjére vonatkozott, és enyhít a katonák mára kialakult nehéz életkörülményein. Nem felejthetjük el azt, hogy a honvédségi dolgozók bérfejlesztése is időszerű és meglehetősen kívánatos, ezzel is kell a kormánynak röv id időn belül foglalkozni. Hiszen egyedül a hazáért és polgáraiért tenni akaró katonáink és a honvédségi dolgozók érdeme az, hogy a vészesen öregedő eszközállomány és az évről évre egyre romló működési feltételek ellenére a Magyar Honvédség az elmúlt idősz akban is sikeresen teljesítette feladatait. A jelenlegi állapotok azonban tarthatatlanná váltak, ezért az illetményemelés mellett a Magyar Honvédség technikai modernizációja sem hanyagolható el, és nem halasztható tovább. Itt az idő, hogy a fejlesztések sz ükségességéről szóló hangzatos szólamokat végre tettek is kövessék a kormány részéről. A katonai szempontból is egyre veszélyesebbé váló világunkban a modern és megfelelően felszerelt haderő kialakítása és fenntartása nem luxus, hanem az egyik legalapvetőb b nemzeti érdek. Jó lenne, ha a kormány a jövőben azt tartaná szem előtt, hogy a honvédelem ügye végre ténylegesen nemzeti ügy kell legyen. A Magyar Honvédség állományának köszönjük a kitartásukat és elhivatottságukat, a további szolgálathoz pedig erőt és egészséget kívánunk. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Hegedűs Lorántné képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője. Öt perce van. Parancsoljon! HEGEDŰS LORÁNTNÉ ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Neptun utcai általános iskola sorsáról szeretnénk önöknek most szólni ezen a késői órán, amely idén, április 24én kezdődött azzal, hogy az iskola vezetése kapott egy levelet, ami arról szólt, hogy a Neptun utc ai általános iskola megszűnik, és a környező iskolákba lesz beolvasztva, oda lesznek a gyerekek áttelepítve. Ezt a levelet kapta tehát a Neptun utcai általános iskola vezetősége, és indoklásul rendkívül röviden összefoglalva csak annyit írt a feladó, hogy miért van erre szükség: azért, mert, csak. Az egyetlen szakmai érv úgy hangzott, akkor is és később is egyéb fórumokon, hogy alacsony az épület kihasználtsága, kevesen járnak tehát az iskolába. Kis szépséghiba, hogy a későbbiek során az egyik szakállamtitk ár maga sem tudta, hogy különbség van az úgynevezett tényleges létszám és a számított létszám között egy iskolában. A helyzet ugyanis az, hogy ebben az iskolában kiemelten sok a sajátos nevelési igényű gyermek, aki a létszám számításakor kétszeres vagy hár omszoros szorzóval számítódik. Miért járnak ide ezek a gyerekek? Azért, mert nagyon sok szakmai segítséget kapnak, és kitűnő eredményeket érnek el a pedagógusok velük kapcsolatban. Ezt szülői beszámolók egyértelműen megerősítik, illetve azok a valódi eredm ények, amiket különböző versenyek kapcsán ezek a részképességzavaros gyermekek fel tudnak aztán mutatni. De mindenesetre ennek a nagyon komoly szakmai munkának most már vége. Miért? Azért, mert kell az ingatlan. László Tamás képviselőtársunk, nagyon sajná lom, hogy nincs itt, és azt is nagyon