Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3686 mögötte tartalmi változás. Pláne nem érdemes akkor, amikor érdemi, reformértékű lépések egyáltalán nem történnek a módosítások alapján sem, a képzések színvonala tehát nem fog javulni. Egye tlen fontos intézkedésnek csak az számít, hogy a szakiskolai képzésben lehetőséget adnak az érettségi megszerzésére: a hároméves szakmai képzés után lehet egy kétéves érettségi felkészítőre jelentkezni. Azt gondoljuk, hogy ez egy hamis illúzió, nem gondolj uk, hogy ez valódi segítséget jelent. Hiszen, gondoljanak csak bele, az általános iskola után három évig mindössze heti hat órában tanulják a kilenc tantárgyat, tehát ez roppantul kevés, még azt is elfelejtik, amit általános iskolában megtanultak, ezek utá n két év alatt kell egy érettségit megszerezni. (22.50) Csatlakozom az előttem szóló aggályához abban, hogy vajon itt most az érettségi szintjét szeretnék majd lejjebb vinni, vagy őszintén kíváncsi vagyok, hogy hogy fogják ezt a lépé st megtenni. Miből gondolják, hogy ez sikerülni fog? A szakközépiskola szakgimnáziummá történő átnevezése legfeljebb csak arra jó, hogy kiváló lehetőséget teremt a statisztikai bűvészkedésre, fennáll a veszély, hogy így akarják ellensúlyozni a valódi gimná ziumi férőhelyek majdani csökkentését, amelyről már sok szó volt. Egyébként ez a sok átnevezés problémát jelent az EMMI számára is, ugyanis az összegző módosító javaslatban szorgalmasan próbálják átvezetni az új elnevezéseket a köznevelési törvénybe, ugyan is az eredeti módosító javaslatban nem sikerült teljeskörűen megtenni. Azt sem sikerült, hogy megteremtsék a törvényi összhangot a jogszabályok és a módosítások között, így most ezt az összegző indítvánnyal kellett módosítani. Vannak lényegesebb részei is az összegző javaslatnak. Látható egy olyan irány, hogy a Hídprogramban majd különböző részképesítések elvégzése esetén is lehessen valamilyen végzettséget szerezni. Ezzel, bár többen fognak végzettséget igazoló papírhoz jutni, kérdéses, hogy lesze ennek munkaerőpiaci értéke. Az LMP szerint sokkal inkább az oktatásképzés megerősítésére, színvonalemelésére lenne szükség, hogy a fiatalok minél többen valódi, használható tudáshoz, képesítéshez jussanak. Fontos módosításnak tartjuk, hogy a különböző szakképes ítések megszerzése között választási lehetőség és átjárhatóság van. Sajnos, itt csak finomítások történtek, nem érdemi változtatás. Most a közismereti tantárgyaktól megfosztott szakiskolai képzésben rögtön elkezdődik a szakmai képzés, így a 1415 éves fiat al, aki bekerülvén a szakképző intézménybe, rájön, hogy rosszul döntött, csak akkor tud másik iskolába átmenni, ha évet ismétel. Ha később kezdődne ez a szakmai képzés, akkor talán évismétlés nélkül megtehetnék ezt a 9. évfolyam elvégzése után. Végül az ös szegző módosítókból az igazgató kinevezésére vonatkozó részről szólnék még néhány szót. Továbbra sem tartjuk szerencsésnek azt, hogy ez a rendszer központilag történik, sokkal szerencsésebb lenne, ha nem egy egyszemélyi döntés lenne, hanem a helyi viszonyo kat ismerő emberek tudnák ezt megtenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Sallai R. Benedek tapsol.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretben kíváne valaki még a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelentkező.) Megállapít om, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, államtitkár asszonyt, kíváne reagálni. Jelzi, hogy igen. Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár asszonyé a szó. Parancsoljon! CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőfo rrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm a tisztelt Ház figyelmét ezen a késői órán. Valóban azt gondolom, hogy fontos téma az, amiről beszélünk. A képviselőtársaim hozzászólásának a zömében arról szólt az összegző módos ítóknak és a módosító javaslatoknak a részletes vitája, hogy azt a köznevelési törvényt módosítja, amely
