Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
367 Arra kívántam csak felhívni a tisztelt Ház és a kormánypárti képviselőtársaim figyelmét, hogy az állam ma erőszakosan bemegy oda, ahol semmi keresnivalója nincs, és onnan kivonul - és legyen ez oktatás, egészségügy vagy szociális rendszer, hiszen nem lehet egyedül csak az oktatás problémájáról beszélni, bármikor is essen szó ebben a Házban oktatásügyről szó, csak komplexitásában , onnan kivonul az állam, é s önök kivonják az államot, ahol egyébként elképesztő nagy szükség lenne. Például a gyerekek kezét fognia kellene az államnak, a szegény gyerekek kezét. Igen, a probléma a finanszírozással volt. Az elaprózódott önkormányzati rendszerben az iskolák helyi fi nanszírozása egyre nagyobb problémát okozott az államnak és az önkormányzatnak közösen. A probléma azzal van, képviselőtársaim, hogy önök a legrosszabb választ adták talán, amit a politika ki tud facsarni magából, és ez pedig a teljes központosítás. Említe m ezt önöknek úgy, hogy az előző szociáldemokrata kormányoknál a döntéselőkészítési folyamatban ez az ötlet, az állam ilyen szerepvállalása felmerült, de más dolog, hogy egy kormányzatnál a döntéselőkészítésben felmerül egy probléma, és más az, ha valaki o stoba módon meg is csinálja, és ezt is rosszul. Tehát államosították a teljes szektort, egy központ alá rendeltek minden iskolát. A következménye látható, kérem szépen: hiányok a rendszer minden pontján, működési zavarok ezrei, hiányzó kréta, hiányzó tábla , döbbenetes forráshiány mindenütt; voltak tanárok, akiknek nem fizették ki a járulékait, számos iskolában nem adottak a tanítás alapvető feltételei, hiányzik a papír vagy a festék, a nyomtató. Egész egyszerűen nem tudták önök felfogni azt az elmúlt évekbe n, hogy egyetlenegy központból, egy minisztériumi szobából nem lehet egy ekkora, rettentően sokszereplős rendszert működtetni sem technikailag, sem pedagógiailag. És amikor maga a miniszterelnök úr kérte a biztos urat, hogy menjen már be a Klebelsberg Inté zményfenntartó Központba, nézze meg, hogy mi történik, mert egész egyszerűen létezhetetlen, hogy nem tudunk egy intézményt akadály- és gördülésmentesen felállítani, és egyébként még csak azt sem vártuk, hogy minden flottul menjen, mert mindig vannak hibái egy rendszernek, ha ekkora átalakítás van, de hogy törvénytelenségeket tártak fel, alapvető működési problémák és forráshiányok vannak, ezt szerintem maga a miniszterelnök úr sem és a kormányzat, de még a biztos úr se gondolta. Megmondom, én magam se gondo ltam volna, hogy ennyire színvonaltalanul sikerül megcsinálni még az önök által támogatott és miáltalunk nem támogatott központosítást is. Itt meg kell említenem a tankönyvpiac államosítását, hiszen az egész módosító javaslat az államosítás egyik csavargat ásáról és hibajavításáról szól. Itt önök államosították a tankönyvgyártást, a terjesztést, és a fejlesztést is most már begyűrte az állam szintén maga alá. (16.30) El kell hogy mondjam, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényt az első Orbánkormány hozta, az egy nagyon jó tankönyvtörvény volt. Mi, szocdemek két cikluson keresztül óvtuk és védtük. Sajnos, önöknek sikerült államosítani ezt is. Vállalkozásokat tettek tönkre, majd ennek eredményeképpen a diákok hamarabb kapták meg a félévi bizonyítványt, mint egyes iskolákban a tankönyveket. És az egyentankönyv silányságáról, azt hiszem, említést sem érdemes tenni, mert ez valami botrány. A példákat a végtelenségig sorolhatnám. Az a helyzet, hogy a tervgazdaság nem véletlenül bukott á m meg, kedves kormánypárti képviselőtársaim. Az sem véletlen, hogy az államosítás két nagy zászlóshajója - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Könyvtárellátó - elsőre kinevezett vezetői már megbuktak. Államtitkár asszony, az ön elődje - aki egyéb ként az egész államosítást lemenedzselte - sincs már a helyén. Amit önök kitaláltak, az egész egyszerűen nem működik, nem passzol ugyanis a hétköznapi valósághoz. Teljesen egyértelmű, hogy fogalmuk sincs, hogy milyen oktatási forradalom zajlik ma a világba n, fogalmuk sincs az egységes közoktatási évekről, a korai fejlesztésről, az általános iskolai kezdeti fejlesztési évek megváltozott jelentőségéről, a toleráns, a befogadó, együttműködésre ösztönző, kreatív és demokratikus - demokratikus - iskola alapjairó l, kedves képviselőtársaim.
