Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3645 munkások és a szociális szféra dolgozóinak tett ígéreteikről elfeledkeznek, azért, mert önök arányt tévesztettek. Ezért nem fogjuk támogatni ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyfajta bohó zat részesei vagyunk, hiszen holnap elkezdenénk tárgyalni az új költségvetést, miközben még az előzőt farigcsálja a kormányzat, zárszámadásról nem is hallottunk, nem tud elszámolni a rábízott adóforintokkal, és most oda jutottunk, hogy bizony már a követke zőt kezdené tárgyalni. Azt is láthatjuk, hogy n – 2 szabályról, egyebekről vagy részarányos teljesítésekről szintén nem hallottak, és az is látható volt, ahogy Hegedűs Enikő képviselőtársam sarokba szorította államtitkár urat, egyetlenegy válaszuk nincs azok ra a teljesen logikusan felépített felvetésekre, hogy ugyan hová tapsolják el a Ligetprojekt kapcsán a 11 milliárdon fölül azokat a plusztételeket, amelyek vagy átfedésben állnak egymással, vagy tökéletesen indokolatlanok, életszerűtlenek. A BKV tekinteté ben fontos kijelentenünk valamit. Önök a magyar adófizetők pénzéből most egy olyan kötelezettséget próbálnak vállalni, amelynek újratermelődése ellen semmiféle garanciális elemet nem építenek be sem ide, sem máshová. Hogy képzelik azt, hogy kifizetik ezt a z adósságot oly módon, hogy nem garantálják annak újratermelődése megakadályozását? Mi a garancia arra, hogy két év múlva, amikor itt állunk egy hasonló vita sodrában, nem fognak elkérni a magyar adófizetőktől újabb 50 milliárd forintot arra, hogy a saját működési hibáik költségeit a magyar emberekkel fizettessék ki, ahelyett, hogy önök maguk között találnának felelősöket e téren? Viszont a legdurvább csomagrész talán az Erste Bankot érintő részesedés. Államtitkár úr, mondja már meg, hogy mennyit ér az Erst e Banknak ez a pakettje, mennyit ér ez a csomag! Ugye, hogy nem tudják! A helyzet az, hogy az előirányzat felülről nyitott, tehát még azt sem tudják megmondani nekünk, hogy a magyar adófizetők pénzéből mennyit szeretnének erre fordítani. És azt merészelik mondani, hogy előre nem látható elemekről tárgyalunk most? Olyanokról, amelyekről nem tudták, hogy esetleg felmerülhetnek 2015 közepén? Az Iszlám Állam elleni katonai akció költségei esetében ez még talán létjogosultságot nyerhet és felmerülhet. De az össz es többi tétel? Az ingyenes gyermekétkeztetés szükségességét nem tudták? Az Erste Bank megvásárlása? Hogy lehet az, hogy nincs önöknek egy reprivatizációs stratégiájuk, amely mondjuk, tíz évre előre, lépcsőzetesen, az árérték arányok megjelölésével, vizsg álatával tudná azt, hogy mit, milyen vagyontárgyat miért, kinek az érdekében és milyen felhasználási módozatok mentén kívánnak megszerezni? Ha nincs ilyen, az megint csak bizonyosfajta kérdéseket vet fel majdnem ötévnyi kétharmados kormányzást követően. Mé g egyszer mondom, előre látható tételekről beszélünk jobbára, olyan tételekről beszélünk, amelyek kapcsán ezeket a tárgyalásokat nem most kellene lefolytatni, egy tisztességes költségvetési vitában akkor kellett volna. Egy reprivatizációs stratégia hiányáb an pedig, garantálom önöknek, hogy a holnap kezdődő újabb vitasorozatban sem fognak tudni elénk állni értelmes magyarázatokkal azt illetően, hogy miért kérnek zsebpénzt. A holnap induló vitában több száz milliárd forintnyi zsebpénzt kér a kormányzat, amit az Országgyűlés megszavaz, aztán majd a kormány méltóztatik eldönteni saját hatáskörben, hogy mire költi. Egyébként nem árulok el nagy titkot azzal, hogy több száz milliárdnyi olyan tétel van a következő költségvetési tervezetben, amely bátran lehetne ford ítható a magyar emberek javára, boldogulására, és nem saját felhasználásra elkülöníteni. El kell mondjuk azt is, hogy az Erste Bank megvásárlása kapcsán nemcsak azt nem tudjuk, hogy önök végezteke tisztességes vizsgálatokat azt illetően, hogy mit, mennyié rt és kinek az érdekében vesznek, de itt egy egészen másfajta szempont is felmerült az önök indoklásában is. A kormányzat az EBRDvel közösen lép ugyanis, és látható, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank