Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - Önálló indítványok tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - ELNÖK:
3618 A dolgozói szegénységnek az elmélyülése gyakorlatilag arról szól, hogy a legkisebb, legalacsonya bb jövedelmi szinten kereső emberek sajnos időben előrehaladva egyre rosszabb pozícióba kerültek. Nézzük csak tételesen, hogy világos legyen mindegyikünk előtt! A minimálbérek alakulását olybá láttatják, olybá próbálják láttatni velünk, hogy az rendben van , mert a minimálbér folyamatában növekvő trendet rajzol. Az elmúlt öt esztendőben a valóság ezzel persze homlokegyenest ellentétes képet mutat. Azért, mert ha a minimálbér bruttójáról beszélünk, akkor tényleg növekedésről van szó, de tudják, a minimálbér b ruttója önmagában csak annyit jelent, hogy a munkavállaló is és a munkaadó is több járulékterhet fizet utána. Van egy haszonélvezője - az aktuális kormányzat - ennek a történetnek, de az az ember, aki minimálbérért kénytelen dolgozni, és sokan vannak ilyen ek ebben az országban, az kevesebbet érő pénzhez jut hozzá, mint mondjuk, öt évvel ezelőtt, 2010ben. 2010ben Magyarországon a minimálbér összege, a nettója, a kézbe vett értéke a 60 200 forintot meghaladta, most ez a nettó, kézbe vett összeg 68 750 forin t, ami az öt év inflációjával visszaszámítva 2010re ötezer forinttal kevesebbet ér, mint a 2010es 60 200 forint. Ezt a példát nagyon egyszerűen nyomon lehet követni, csak az inflációs adatokat kell számításba venni, és a valorizációs folyamatot elvégezni . (17.40) De fideszes képviselőtársaim és kormánypárti képviselőtársaim az elmúlt öt esztendőben ezt nem nagyon voltak hajlandóak megtenni. Tehát tudomásul kell venni, hogy a minimálbér nem a bruttó alapján, hanem a kézbe vett összege és annak értéke alapj án mutatja meg azt, hogy mit is ér valójában. Közben 2012ben szültek még egy olyan munkatörvénykönyvet is, amely gyakorlatilag azt a helyzetet hívta életre, hogy az azt követő időszakban többet lehet dolgozni adott esetben kevesebb pénzért, kevesebb pénzt elérve. A minimálbérről még azt érdemes tudni, hogy a mai létminimum összegéhez viszonyítva - amit persze nem is mutatnak ki, mert 2013as létminimumadatokkal dolgoznak, ami 87 500 forint volt, ma olyan 92 ezer forint környékén van - huszonezer forinttal kevesebb. Nyílik az olló, az elszegényedés tehát szélesedik és mélyül is. A minimálbér vonatkozásában, de azon túllépve gyakorlatilag a másik felülete a dolognak az, ami a közfoglalkoztatotti béreket érinti. Itt Vágó Sebestyén megelőlegezte az előbbi napir endi pontnál ehhez illesztetten a támogatást. Én is szeretném azt mondani, képviselőtársam, hogy igen, olyan típusú közfoglalkoztatotti formákat kell életre hívni, amely minél több értékteremtéssel párosuljon, hogy egymás között, az emberek között ne ellen szenvet váltson ki az egyik munkaforma, mondjuk, a munkaviszonyos és a közfoglalkoztatotti, hanem mind a kettő kölcsönös elismertséget. A másik része pedig az, hogy az állami elvonások olyan mértéket öltöttek főleg az alacsony jö vedelmi szinteken, amelyek elfogadhatatlanok, közel 50 százalékos mértékűek. Gyakorlatilag ezt felülírva még a közszférában dolgozók illetményalapjával foglalkozik ez a kérdés, amely tekintetében az elmúlt öt esztendőre megyek vissza, két Orbánkormány idő szakára. Példátlan! Egyetlenegy kormányzat sem volt a rendszerváltás pillanatától kezdve, amely tekintetében a 38 650 forintos illetményalap ne változott volna, e két Orbánkormány időszakának az öt évében nem változott. Ezeknek a kérdéseknek a feloldásáho z kérem a tárgysorozatbavételi támogatást a képviselőtársaimtól. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a hozzászólások következnek. A házszabályi előírások szerint képvisel őcsoportonként lehetőség van egyegy képviselő 22 perces időkeretben történő felszólalására, valamint lehetőség van az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén 2 perces időkeretben történő felszólalására. Ennek megfelelően először az írásb an
