Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Putyin jön, atom megy?” címmel - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
37 miközben NyugatEurópában, Romániában, Szlovákiában éppen ellenkezőleg, nőttek a bérek, államtitkár úr. Feketén fehéren látszik az, hogy önök lejtőre teszik ezt az országot. Az, hogy önök kimutatnak növekedés t az egyre inkább gyengülő, erejét vesztő forintban, semmi egyebet nem jelent, csak azt, hogy Habony Árpád, a kormányzat PRtanácsadója jól működött. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 102 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Dr. Szél Bernadett (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Putyin jön, atom megy?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökséget vezető mi niszterhez: „Putyin jön, atom megy?” címmel. Szél Bernadett képviselő asszonyt illeti a szó. DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Holnap érkezik Vlagyimir Putyin az országba, és az egész Mag yarország azt találgatja, hogy vajon milyen ajándékkal kíván kedveskedni az Orbánkormány különleges vendégének. A titkosan kezelt paksi bővítés, amivel kapcsolatban egy dolog látszik továbbra is biztosnak, hogy azt az oroszok fogják megcsinálni, garantált an ott lesz ezen az ünnepi asztalon, annak ellenére, hogy a beruházás most már egyre nyilvánvalóbban ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel, ráadásul egyre kevésbé tűnik megvalósíthatónak. Önök, tisztelt miniszter úr, eddig országvilág előtt azt hango ztatták, hogy azért kell tendereztetés nélkül a Roszatomnak adni a 4000 milliárd forintos üzletet, mert egyedül az oroszok értenek a Pakson használt atomerőműtechnológiához. Ehhez képest sajtóhírek szerint ezt már meg is cáfolták, merthogy jelenleg úgy tű nik, hogy önök a német Siemenst akarják bevonni a bővítésbe. A német Siemensről két dolgot szeretnék elmondani. Az egyik az, hogy a paksi üzemzavar során a meghibásodott alkatrészt ők gyártották, a másik pedig az, hogy Fukusima után, az atomkatasztrófa utá n ők leállították úgy az atommal kapcsolatos kutatásifejlesztési tevékenységüket, mint a konkrét gyártást. Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, cáfolja meg vagy erősítse meg, hogy a Siemens részt foge venni a bővítési beruházásban, és ha igen, akkor mi lesz pon tosan a feladata. Azt is szeretném tudni, hogy a külföldi menedzserek bevonásának kérdése pontosan hogyan áll most a paksi bővítés kapcsán. A jelek szerint, és itt jön a második kérdésem, a kormány is számol egyébként a paksi beruházás bebukásának lehetősé gével. Pont ön volt az, tisztelt miniszter úr, aki nemrég egy interjúban azt mondta, hogy megvan a lehetőség a kihátrálásra, aminek azonban a költségeit viselni kell. Na most, korábban mintha azt mondták volna, hogy ha kihátrálunk belőle, akkor nem lesznek költségeink. Tisztelt Miniszter Úr! Ez a második kérdésem: fizettünk már valamit a paksi bővítéssel kapcsolatban? És jól értjük, hogy ez az egész, megújuló energiákra kivetett adósorozat, napelem, hőszivattyú, szélerőművek megadóztatása tulajdonképpen csa k egy piactisztítás az atomenergiából származó áram számára? (15.10)
