Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 26. kedd (75. szám) - Apáti István (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Mi a méltó büntetése egy aljas gyilkosnak?” címmel - APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
3574 végén egy képzésből, átképzésből, és ha mindent elkövetnek és az ember mégsem rehabilitálható, akkor az előző rendszerben rokkantnyugdíjas tudott l enni. Most pedig nem tud rokkantnyugdíjas lenni, mert eltörölték a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat. A másik: nem adott választ államtitkár úr arra, hogy mikor rövidülnek le azok a határozat kézhezvételéhez szabott határidők, amelyeket önök megszabtak. Van, amikor fél évig kell várni arra, hogy valaki kézhez vegye a határozatot. Nem tudom elfogadni a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) (15.00) ELNÖK : Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjáke az á llamtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 31 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Apáti István (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Mi a méltó büntetése egy aljas gyilkosnak?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Apáti István, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Mi a méltó büntetése egy aljas gyilkosnak?” címmel. Apá ti István képviselő urat illeti a szó. APÁTI ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy felmérésből kiderül, hogy a február második felétől április közepéig terjedő időszakban, mintegy 50 nap leforgása a latt 30 embert gyilkoltak meg Magyarországon. Ebből látható tehát, hogy jelenleg semmilyen visszatartó ereje nincs a Btk. szankciórendszerének, számos bűnmegelőzési, bűnüldözési probléma is felmerül. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy jelenleg a móri mészár osokat, az olaszliszkai lincselőket, a tízéves Szita Bence gyilkosait, és sorolhatnám még hosszan a különböző bűncselekményeket, egyáltalán nem riasztják vissza a jelenleg érvényes szankciók. Ráadásul sokszor jogalkalmazási problémákkal is találkozunk. Lát juk, hogy sokszor törvényszéki vagy ítélőtáblai bírók törvénysértően minősítenek súlyos, életellenes cselekményeket, vagy éppen a Marian Cozmaügyben messze a kiszabható legsúlyosabb mérték alatt szabják ki a büntetést. De nemcsak a jogalkalmazással, hanem a jogalkotással is vannak problémák. Régi vita köztünk, a Fidesz és a Jobbik között az a Btk.ban benne maradt, benne ragadt idejétmúlt szabály, amely szerint csak az az elkövető ítélhető életfogytig tartó szabadságvesztésre, aki az elkövetéskor a 20. éle tévét betöltötte. Jelezni szeretném, hogy a 2012es soproni lőtéri kettős gyilkosság elkövetői és a legutóbbi szörnyű bűncselekmény, a kaposvári trafikosgyilkosság elkövetője pontosan ezért fogja megúszni a legsúlyosabb büntetést, hiszen éppen valamivel mé g a 20. életéve előtt követte el ezeket a cselekményeket. Mit tudnak önök mondani a soproni lőtéren brutálisan meggyilkolt két családapa öt félárván maradt gyermekének, mit tudnak mondani, mit tudnak önök üzenni a Btk. szankciórendszerén keresztül a trafik oslány hozzátartozóinak? Hiszen semmi nem indokolja azt, hogy egy ilyen, egyfajta büntetőjogi, büntető törvénykönyvi légüres teret fenntartsunk. Aki a 18. életévét betöltötte, államtitkár úr, az teljes felelősséggel tartozik cselekedeteiért, annak be kell látni, tisztában kell lenni magatartásának valamennyi következményével. Semmi nem indokolja azt, hogy a fiatal felnőtt életkorral egy ilyen büntetőjogi kedvezmény, egyfajta privilégium társuljon.
