Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című politikai vita - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA (MSZP):
357 Hála istennek, ahogy olvasom az újságot, például Bajorországban már léteznek olyan politikusok, akik teljesen más módon mernek Németországban is új megközelítést mondani, de azt gondolom, hogy nekünk az a felelősségünk most a parlamentben, és az a felelősségünk a leendő nemzeti konzultáció során, hogy a magyar emberek lehető legnagyobb támogatásával próbáljunk egy olyan jövőt, jövőképet teremteni, ahol bizony a szolidáris települések, szolidáris magyar közösségek mellett legyen egy nagyon határozott és egy nagyon komoly védekező mechanizmus is azért, hogy a magyar családok, magyar emberek számára is egy biztonságot, biztonságos jövőképet tudjunk adni megélhetésben és minden másban. Köszönöm szépen a figyelmüket (Taps a kormánypá rtok soraiban.) ELNÖK : Demeter Márta képviselő asszony, MSZP. Tessék! DEMETER MÁRTA ( MSZP ): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az EU tagállamai már ’99ben elkötelezték magukat egy közös európai menekültügyi rendszer kidolgozása mellett azért, hogy eredményesebben kezeljék a tagállamokban felmerülő menekültügyi problémákat. A kezelésének központi elve soha nem a menekülőktől való megszabadulás eszközeinek a kidolgozása volt, hanem a menekülőkkel szembeni tisztességes eljárás, emberséges elbánás és a tagállamok közötti tehermegosztás. Mindehhez a tagállamok menedékjogi rendszerét, eljárását, összességében a tagállami menekültügyi rendszereket össze kellett hangolni. Az EU létrehozta a menekültügyi alapot, ezen keresztül anyagi eszközökkel támogatja a tagállamokat menekültügyi rendszerük működtetésében, és ezen túlmenően pedig létrejött az a közösségi alapú informatikai rendszer, amely alkalmas ujjlenyomatok ellenőrzésére és annak megállapítására, hogy nem nyújtotte be kérelmet a menedékkérő másik tagá llamban is. Az európai harmonizációt célzó irányelvek és rendeletek ellenére az látszik, hogy még mindig vannak különbségek a tagállamok között a védelemmel kapcsolatban alkalmazott megközelítésekben, befogadási körülmények tekintetében. Merthogy ezek a kö rülmények nemcsak azt jelentik, hogy milyen életkörülményeket biztosít az adott ország egy menekült elhelyezése során, hanem azt is, hogy a menekülőt megfelelően tájékoztatjáke a kérelmével kapcsolatos tudnivalókról, milyen hosszúra nyúlik az eljárás, kor látozzáke és miként a menekült mozgásszabadságát. Itt utalnék arra, amit Rogán Antal már többször fölvetett, hogy milyen eszközöket vetne be ezzel kapcsolatban. És most néhány mondat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által közzétett jelentésbő l. Szerte a világon az otthonuk elhagyására kényszerült emberek száma messze meghaladja az 50 milliót, amire soha korábban nem volt példa. Az érintettek egy része belső menekültként, a hazájában keres menedéket, mások pedig országokon kívül igyekeznek bizt onságba jutni. De az utóbbiak túlnyomó többségét a világ legszegényebb országai fogadják be. Itt felhívnám a figyelmet, Magyarország tranzitország, nem pedig célország. A fogalmakkal óriási problémák vannak, ahogy láthatjuk. Itt a gazdasági bevándorlóktól kezdve keverik az illegális migrációt a bevándorlással, de az biztos, hogy 42 ezer menedékkérőt regisztráltak tavaly, 500an kaptak összesen menekültstátust, tehát egy hisztériakeltésről beszélünk, ami a kormány kommunikációját illeti. Kérdés, hogy miért n em elegendő a 30 nap az eljárás lefolytatására, merthogy egyébként minden eszköz megvan a kormány kezében. Két dolgot szögezzünk le: az egyik az, hogy a magyar szabályozás az Európai Unió legszigorúbb szabályozása; a másik pedig ez, amit már említettem, ho gy Magyarország tranzitország. Tehát egyszerűen végre kellene hajtani a szabályozást. Itt látom, hogy nincsen koherencia Rogán Antal és Kontrát államtitkár úr nyilatkozatai között. Tehát azt gondolom, hogy erről önök beszélgethetnének. Ha felmerül az, hogy bármilyen szabályi változtatást csináljanak, csak úgy
