Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 19. kedd (74. szám) - Font Sándor (Fidesz) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Hogyan segíti a térségben élőket a Kalocsa és Paks közötti új Duna-híd?” címmel - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
3511 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A Kalocsa és Paks térségében élőknek egy régi vágyát, kívánságát teljesít heti a kormány azzal a döntésével, amit múlt héten hozott, hogy a két város közelségében, térségében egy új összekötő közúti hidat szeretnénk építeni a kormány döntése alapján. Közismert, hogy ez a kérdés régóta a térségben élők gondolatában ott volt, külö nféle javaslatok születtek is arra, hogy ezt az összeköttetést meg kellene teremteni, de egyértelművé vált, hogy az elmúlt hónapokban, amikor is a Paks II. atomerőművi energiakiváltás, pótlás érdekében lakossági tájékoztatást tartott a kormány és Aszódi Attila kormánybiztos úr, nem volt olyan település, ahol ez a kérdés ne merült volna fel a lakosok részéről. Nem kérdéses, hogy elsősorban az atomerőmű építéséhez kapcsolódva gondolják azt a kívülállók, hogy ez egy hatalmas lehetőség a Duna bal partján élők nek, mintegy 68, esetleg 10 ezer olyan érintettje lehet, vállalkozóként, alkalmazottként, aki akár az erőmű építési szakaszában, netán az erőmű általános üzemelési időszakában is részt tud venni ezekben a folyamatokban, hiszen nem kell 80100 kilométerrel körbekerülve elérni Paksot és vonzáskörzetét. Mi úgy látjuk, hogy ezenkívül is számos jelentős problémát oldhat meg egy esetleges híd építése, például a Kalocsán működő kórház rendkívül komoly ellátási körzetet tud biztosítani a Duna jobb partján élőknek, akiknek a közelében nincs kórház, de akár a logisztikai bázis területe, akár a Glencore növényolajipari céghez rendkívül nagy mennyiségű, több mint 600 ezer tonna mezőgazdasági alapanyag beszállítását is egyszerűsítheti a Dunántúlról érkező gazdák számár a. Kérdezem miniszter urat, hogy önök hogyan látják, mire alapozzák a javaslatukat, hogyan segítheti a térségben élők életét Kalocsa és Paks között egy esetleges Dunahíd felépítése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. (13.50) LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Ha megengedik, azzal kezdeném, hogy 41 lakossági fó rumot folytattunk le államtitkárkollégáim segítségével, Aszódi Attila kormánybiztos úr vezetésével, és 3 ezer választópolgárral találkoztunk az érintett megyékben; ez jelenti Tolna megyét, illetve jelenti Bács megyét. Szeretném elmondani azt is, hogy a vá lasztópolgárok elsöprő többsége támogatta a beruházás megvalósítását, ami a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartását illeti; természetesen vannak elképzeléseink. A vita nem arról folyt, hogy legyen vagy ne legyen beruházás, hanem a vita arról folyt, hogy hogy an valósuljon meg ez a beruházás. Sajnálom, hogy azok a képviselőtársaink, akik egyébként a parlamentben rendszeresen és hangosan ellenzik az atomerőmű életben maradását és az atomerőmű bezárásáért kampányolnak tulajdonképpen, nem voltak ott ezeken a lakos sági fórumokon, és nem tapasztalhatták meg a lakosság véleményét, bár a lakosságra és a népre szívesen hivatkoznak. Tehát azt biztosan állíthatom, hogy az atomerőmű közvetlen közelében - a hatósági eljárásban érintett 41 település tekintetében egész biztos - ez a 41 település támogatja ezt a beruházást. Létre fogunk hozni egy társadalmi tanácsot, egy egyeztető fórumot a 41 polgármester és a térség országgyűlési képviselőinek részvételével, és meg fogjuk teremteni a Paks II.beruházás jegyében a korábbi együ ttműködés formáinak a továbbvitelét, szeretnénk a települések fejlődéséhez hozzájárulni. A kormány döntött arról is, hogy a legfontosabb, Bács megyeieket érintő ügyet napirendre tűzi: ez a KalocsaFoktőDunaszentgyörgy között megvalósuló híd megépítése, am ely egy kétfunkciós híd lehetne, tehát lehetne vasúti és közúti híd egyszerre, mintegy 40 milliárd forintba kerülne a beruházás megvalósítása, három és fél évet venne igénybe.
