Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 19. kedd (74. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
3469 több és több embert alkalmaznak ugyanazon a munkahelyen, valamiféle korlát, munkak orlát mégiscsak van, magyarul: nem lehet a végtelenségig növelni a foglalkoztatottak számát. Ennek a kormányrendeletnek a módosítása csak ezt szolgálta, hogy ez a passzus kikerüljön, és ne kelljen… - magyarul: lehessen azoknak a foglalkoztatóknak is új pro gramban indulni, akik már egy program keretén belül foglalkoztattak közfoglalkoztatottakat. Tisztelt Képviselő Asszony! Még egyszer mondom, a vizsgálat tart, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megvizsgálja és kivizsgálja, hogy valóban történte ilyen a KL IKnél, és pláne azt, amit ön mondott, hogy tömegesen meg ezerszám. Én azt kérem, hogy ha önnek ilyen információja van, akkor segítse ezt a vizsgálatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Napi rend előtti felszólalásra jelentkezett Burány Sándor képviselő úr, MSZP: „Cserbenhagyás” címmel. Képviselő úré a szó, tessék! BURÁNY SÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt azt várja és várta a kormánytól, hogy szakít az eddigi gazdaság- és társadalompolitikájával, szakít azzal a politikával, amely a kevesek javát szolgálja, miközben az ország többségét sújtja. Ebben a várakozásunkban csalódnunk kellett. A kormány által benyújtott adótörvények és költségvet ési törvényjavaslat cserbenhagyta a magyarok többségét, fenntartja ugyanis azt a csalárd társadalom- és gazdaságpolitikát, amely elsősorban azoknak kedvez, akik a legjobban keresnek, akik a legnagyobb vállalkozások tulajdonosai, azok a cégek, amelyek a kor mánnyal különalkut kötnek és azok a cégek, azok a tulajdonosok, akik a Fidesz haverjainak számítanak. Múlt hét óta sajtóhírek alapján már nem titok, hogy ez olyannyira így van, hogy a kormány egy minisztere és maga a miniszterelnök beismerte, hogy igen, a pályázatokon a nyertesek névsorát lényegében a kormányfő hagyja jóvá. Ez tarthatatlan állapot. Tarthatatlan állapot, mert ezért cserébe a munkavállalók zöme, a jövedelemmel nem rendelkezők, a kisvállalkozók szorult helyzetbe kerültek, és ebben a szorult he lyzetben maradtak. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat ugyanakkor súlyos mulasztásokat is tartalmaz. Ez a benyújtott költségvetési törvényjavaslat cserbenhagyta az egészségügyet, az egészségügyben dolgozókat, ez a törvényjavaslat cserbenhagyta az ok tatás területét, ez a törvényjavaslat cserbenhagyta a szociális szférát, ez a törvényjavaslat cserbenhagyta az önkormányzatokat. Az MSZP ezért olyan módosító indítványokat fog kidolgozni, amelyek ezen változtatnak és a gazdaság- és társadalompolitikát a he lyes irányba indítja el. Olyan javaslatokkal fogunk élni, amelyek elsősorban a közepes és alacsony keresetű munkavállalóknak kedveznek. Őket szintén cserbenhagyta a kormány, mert a benyújtott, mindössze 1 százaléknyi szjamérséklés a gyakorlatban azt jelen ti, hogy ha valakinek kevés a jövedelme, akkor számára ez ezer forintos adócsökkentést jelent, hogyha valakinek kellően magas jövedelme van, akkor pedig az ő esetében ez havonta akár a 20 ezer forintot is elérheti; pont fordítva kellene legyen. Mi a nettó béreket akarjuk növelni. A nettó béreket akarjuk növelni adócsökkentéssel, úgy, hogy ez a nettó bérnövekedés nem hozza nehéz helyzetbe a kis- és közepes vállalkozásokat, általában nem hozza nehéz helyzetbe a munkaadókat, legyen szó akár a versenyszféráról, legyen szó akár a közszféráról; mert igen, ma már a versenyszférában és a közszférában is olyan keveset keresnek az emberek, hogy a dolgozói szegénység terjed az országban. Míg korábban, akinek volt munkajövedelme, arra számíthatott, hogy boldogul, ez már a gyökeresen megváltozott. Gyökeresen megváltozott, mert miközben a szocialista kormányok alatt a minimálbér után nem kellett személyi jövedelemadót fizetni, addig az Orbánkormány a személyi jövedelemadót 16 százalékos többletadóval sújtotta, a minimálbér t 16 százalékos adóval sújtotta. Ezen a politikán változtatni kell. A mi módosító indítványaink csomópontjában a nettóbéremelés fog állni, az ország többségének kedvez majd ez a javaslat, ezt adócsökkentéssel fogjuk elérni, ez
