Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 13. szerda (73. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BERKE BARNA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3444 módosítása, kiegészítése az eljárási hatékonyság fejlesztése érdekében, és az ügyfelek érdekeit is szem előtt tartó szabálypontosítás az eljárások gyorsítása érdekében. Á ltalános felvezető mondatként a következőket hadd emeljem ki. A gazdasági hatékonyságot és az ország fejlődését szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással, valamint a nemzetközi szerződéses és európai uniós jogi rendszerekben való részvétellel biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadása és érvényre juttatása szükséges, amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartásokat, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, valamint megakadályozzák a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos mé retű összefonódásait. Tehát amit alapvetően a gazdasági verseny joga pártfogol - és itt érdemes tartalmi, tárgyköri határokat megvonni, és azokat a diskurzusban, bármiféle vitában betartani , és amivel foglalkozik, amit a Gazdasági Versenyhivatal, valamin t az Európai Unió versenyhatósága érvényesít, az definiálható tárgykörökként az úgynevezett kartelltilalmi jog, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tilalmazó joganyag, valamint a fúziókontroll, a bizonyos mérethatár feletti vállalati koncentrációk el lenőrzése és megfelelő indokokkal való megtiltása vagy feltételhez kötése. A versenyjogi anyagi jogi tilalmak és a széles jogalkalmazói mérlegelést engedő egyéb rendelkezések mellett természetszerűleg szükséges egy olyan intézmény és eljárási rezsim is, am ely egy hatékony versenyhatóságot tud teremteni és működtetni, annak erős tényfeltárási, vizsgálati jogosultságokat, jogosítványokat képes biztosítani. Viszont ugyanilyen fontos tényezőként az eljárási rezsimnek garantálnia kell a vállalkozások, a piaci sz ereplők, a versenyhatósággal kapcsolatba kerülő piaci szereplők eljárási, garanciális jogait is, mind a hazai alkotmányossági mérce, mind pedig az európai emberi jogi konvenció vagy az EU alapjogi chartája értelmében vett eljárási garanciákat. Tudjuk jól: a nemzetközi jogfejlődésben a vállalatoknak is vannak emberi jogai, kifejezetten az eljárási garanciák körében és természetesen a tulajdonvédelem körében, a gazdasági verseny joga és a versenyhatósági eljárások ezen paraméterek, az ezekből következő kritér iumok szerint kell hogy alakuljanak. (12.20) Nos, mindezek a szemléleti és elvi célok mozgatják a gondolkodásunkat, és természetesen az a szempont is, hogy igyekezzünk segíteni a versenyhatóság minél hatékonyabb munkáját, az eljárásoknak az ügyfelek érdeké ben is álló gyorsítását. Ezért szükséges a versenyjogi szabályozás folyamatos figyelemmel kísérése, értékelése és adott esetben korrekciója. Ha egy percre fölidézhetjük, a versenytörvény módosításai sorában vagy történetében alapvetően kétfajta törvényhozá ssal volt dolgunk az elmúlt két évtizedben. A versenytörvénymódosítások sorában voltak átfogóbbak. Hadd idézzem föl például a 2000. év decemberében elfogadott törvénymódosítást, amiben még egyik versenyhivatali vezetőként magam is közre tudtam működni. Ebb en a törvénymódosításban alapvető eljárásjogi nóvumok kerültek be a rendszerbe. Vagy hadd utaljak a 2004 májusától beállt új versenyjogalkalmazási rezsimre, ami az Európai Unióhoz való csatlakozással valósult meg. Lényege szerint azt a kardinális változás t jelentette, hogy az antitrösztjog, tehát a kartelljog például a korábbiakban az Európai Unió szintjén központosítottan került alkalmazásra. A gyakorlatban ez úgy valósult meg, hogy amennyiben az EU versenyjogát kellett alkalmazni egy konkrét piaci magata rtásra, akkor azt automatikusan az Európai Unió versenyhatósága, a Bizottság alkalmazta. No, ebben a hagyományos modellben valósult meg egy nagy fordulat a decentralizáció jegyében. Ez azt jelentette, hogy 2004 májusától az EUtagállambeli nemzeti versenyh atóságok és a bíróságok is közvetlenül alkalmazhatták az EU kartelljogi szabályokat. Ennek az immár 11 éves jogalkalmazási gyakorlatnak a tapasztalatait, hadd mondjam itt el, most értékeljük, és valószínűleg a következő nagyobb lélegzetű versenytörvényrev ízió ennek az értékelésnek a folyományaként valósulhat meg, párhuzamosan azzal a további igénnyel, ami szintén
