Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 13. szerda (73. szám) - Az ülésnap megnyitása - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
3424 mert így az Európai Unió egyébként nyilvánvalóan jobban engedi, hogy piaci versenyt torzító újabb állami megszorításokat vezessenek be, de ez egy szektorális különadó - viszont akkor az egészségügyre kell költen i. Amikor azt látjuk, hogy az egészségügyben mindennel tartoznak, amivel lehet, 90 napon, 180 napon, de a beszállítóknál van, hogy 400 napon túl is tartoznak, aránytévesztésben vannak nagyonnagyon sok helyen a pénzügyek tekintetében, akkor nem mindegy, ho gy egy 9, illetve 11 milliárd forintos összeg hova kerül. De ugyanezt el lehet mondani a chipsadóról természetesen, hogy mik azok a fejlesztések, azok a korábban felhalmozott adósságok, bérek, béremelések, amelyek létrejöttek ezáltal. Mert az is kell tudni , hogy a másik oldalon, a munkaerőpiacon, még egyszer mondom, pécsi képviselőként ez kifejezetten érint bennünket, ez komoly kihívások elé állítja a dolgozókat és a szektort. A forgalombahozatali engedély előtti gyógyszeralkalmazás intézménye kapcsán csak egy kérdést tennék fel, a többit elmondták a képviselőtársaink ebben az ügyben. Többféleképpen lehet értelmezni ezt a szabályt. Államtitkár úr, ezt támogatja a tb ilyenkor vagy nem támogatja a tb ilyenkor? Természetesen, amikor vannak pozitív klinikai viss zajelzések, és úgy gondoljuk, hogy érdemes ezt forgalombahozatali engedély nélkül is alkalmazni, akkor vane rajta tbtámogatás? Ezt a kérdést szeretném feltenni. Az pedig, hogy megteremtik az részönkormányzattal rendelkező településrészeken a fiókpatikák, fiókgyógyszertárak létrehozásának a lehetőségét, nagyon üdvözlöm. Szászfalvi képviselőtársamhoz tudok kapcsolódni azzal, az én választókörzetemben is van olyan, ahol ez problémát jelent, sőt a városban is, ahol lakom. Bízom benne, hogy ez megoldódik minde nféleképpen. Viszont kell reagálni egykét olyan felszólalásra, amelyet hallottunk, és persze az egész érzületre, ami körüllengi ezt a törvényjavaslatot. Nem értek egyet képviselőtársammal, Lukács Lászlóval abban, hogy személyeskedik, ez tényleg nem illik ebben a házban. Ezt érdemes is megtanulni, úgy gondolom. Az, hogy ő most szépen megvédte ezt az előterjesztést, megvédte az előterjesztőt, ez az ő dolga, azzal majd elszámol ebben a dologban. Az, hogy van egy társadalmi folyamat, van az országban az egyik legfontosabb szektor, az egészségügyi szektor, amely a szociális rendszer alapját nyújtja, annak a dolgozói kivonulnak az utcára, eléggé konkrét következtetéseket vonnak le, és amikor mi számon kérjük, hogy erre miért nem reflektál a politika rögtön, miért egy technokrata olyan előterjesztés jön be, amely sorokat átrendez, kiemelten, megmondom őszintén, négyet tudtam kiemelni abból, ami említésre méltó, és úgy gondolom, talán valamilyen szintű közérdeklődésre számot tart - az ő összes követelésük közérdeklő désre számot tart. Ha azt várjuk el a politikától, hogy erre rövid időn belül reagáljon, akkor, úgy gondolom, nem várunk el lehetetlent, már csak azért sem, mert ebben a házban is többször átéltük azt, hogy valami probléma felvetődött, kedden javaslat volt , szerdán meg már szavaztunk is róla. Tehát ha akarja, meg tudja oldani, főleg ha a kormányzó többség akarja, meg tudja oldani ezeket a problémákat. Az öt plusz nyolc évezésre és minden másra, főleg azzal együtt, hogy hozzászólásának 8. percében tért rá a törvényjavaslat tárgyalására is, úgy gondolom, hogy ez legalábbis valamit mutat abból, elmondta azokat a kommunikációs paneleket, amelyeket nyilvánvalóan el kell önnek mondani, mert leírták önnek, és mindenki hibás természetesen, legfőképpen a Fidesz és az MSZP. Molnár Ágnesnek a lendületével nem tudok egyetérteni. Én úgy gondolom, hogy nem lett stabilabb az egészségügy, mint volt 2010ben. Nincs, hogy mondjam, komolyabb gazdasági, morális és szakmai talapzaton, ezt felírtam magamnak, mert annyira érdekes v olt. (10.40) A tegnapi nap eseményei tipikusan nem ezt mutatták, hogy egy sokkal jobb gazdasági, morális talapzaton van. Úgy gondolom, hogy a szakmaiság az egyetlen olyan dolog, ami ebben megvéd bennünket. Hogy a kórházi konszolidációval és a béremelésekke l ön egyetért, én is egyetértenék, csak lenne már. Hány kérdést, hány interpellációt intéztem miniszter úrhoz, államtitkár úrhoz ebben az ügyben, hol tartunk már, hát még mindig egyeztetünk, koordinálunk, bizottságot alakítunk, és az
