Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3387 sem esik, a talaj rövid ke úton, mint a növénytermesztés letéteményese, a tápanyagellátottság szempontjából kerül csupán említésre. Pedig ez az év a talaj nemzetközi éve, és nem véletlenül. A Földön élő fajok tetemesebb része, mintegy kétharmada a talajban él, vagyis a biodiverz itás nagyobb része köthető a talajhoz. Ennek mi azért sem vagyunk tudatában, mert ez az élet nem a szemünk előtt zajlik, és a mikroszervezetek, paránylények szemmel amúgy is láthatatlanok. Ugyanakkor ezek a paránylények a felelősek a tápanyagforgalom 6080 százalékáért. Egy gramm talajban hozzávetőlegesen egymilliárd alacsonyrendű élőlény található, és az élőlények együttes tömege egy hektár természetes vegetációval takart területen meghaladja a 15 tonnát és elérheti a 35 tonnát is. A talajlakó paránylények száma feltehetően meghaladja a másfél milliót, amelynek jelenleg néhány százalékát ismerjük csupán. A talajban lévő élőlények nélkülözhetetlen elemei a talajban zajló folyamatoknak, élőlények végzik a talaj lazítását, az elhalt szerves anyag lebontását, a tápelemek körforgalmának biztosítását, a talaj méregtelenítését. Ezzel szemben a szántóföldek lassan sivataggá válnak az élővilág számosságának és mennyiségének tekintetében. A szervesanyagtakarójától megfosztott talaj ki van téve a szél és víz koptató h atásának, a talaj tömörödésének, a kiszáradásnak, a fagyváltozékonyságnak, a benne lévő élővilág pedig az éhenhalásnak. Összehasonlítva a természetes vegetációval takart talajokkal, az említett 1335 tonna/hektár élőlénnyel szemben itt jó, ha 24 tonna tal álható. Az ember a talaj élővilágának oktalan elpusztításával a talaj támogató és szabályozó ökoszisztémaszolgáltatását csökkenti le, amely végső soron az ellátó funkciókat is lecsökkenti, és a talaj pusztulásához és az alacsony élelmiszerminőséghez vezet . A stratégiában fenntartható hasznosításról beszélni, miközben a talaj lényegesen gyorsabban pusztul, mint megújulna, meglehetősen hiteltelen. A mezőgazdaságban tehát nagyléptékű technológiaváltásra lenne szükség, azokat a közösségi forrásokat, amelyek ma még rendelkezésre állnak, nem a rövid távú haszonszerzés támogatására, hanem a közjó szolgálatára kellene költeni. Tisztelt Országgyűlés! A biológiai sokféleség védelme nem holmi széplelkűség, hanem az emberi élet fennmaradásának záloga. A stratégia szeri nt a nemzetközi kutatások 33 billió USAdollár átlagértékre becsülték az ökoszisztéma világmértékű értékét, amely a világ éves gazdasági kitermelésének közel fele. De vajon mekkora értéket termelne a világgazdaság, ha csak egyetlen napig nem lenne támogató és szabályozó szolgáltatása az ökoszisztémáknak? Ezek nélkül egyetlen nap alatt elfogyna a levegőnk, mérgezettek lennének vizeink, elhervadnának a táplálékot adó növények, megszűnne az élet feltétele. A biológiai sokféleség maga az élet, védelme pedig az élet védelme. Az emberi lét elképzelhetetlen biológiai sokféleség nélkül. Ehhez a nagy ívű igazsághoz képest ez a stratégia sajnos gyenge eszköz. Nincs olyan átfogó eszközrendszere, amely alkalmas lenne arra, hogy a biodiverzitásvédelem átfogó szempontjai t érdemben be lehessen ágyazni a különböző szakpolitikákba. Nem tudjuk, hogy egy ilyen eszközrendszer hiányában mi akadályozza meg a zöldterületek további fogyását, az élőhelyek feldarabolódását, az invazív fajok elterjedését, mitől várjuk az ökoszisztémaszolgáltatások javulását, vagy miért nem fogja történetünk főszereplője eltaposni a rózsabogarat. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán kép viselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Megadom a szót. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Bartos Mónika képviselőtársamnak reagálnék, hogy természetesen a fecskék eltűnését nem a kormány nyakába akartam varrni, és nagyon jól tudom, hogy hazánk on kívül álló tényezők a legfőbb okai az eltűnésüknek. De azért, azt hiszem, mi is sokat tehetünk azért, hogy ez a folyamat lassuljon, ne adj’ isten, megálljon, hiszen például egy európai közösség tagjai vagyunk, ahol, azt hiszem, összefogással lehetne nyo mást gyakorolni akár azon országokra is, ahol bizony
