Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3375 ökológiai rendszerek változatosságát, továbbá a fajok közötti és a fajokon belüli sokféleséget, beleértve mind a vadon élő állat- és növényvilág, mind mezőgazdaságunk alapjait jelentő termesztett, tenyésztett fajok, fajták sokféleségét, azaz a genetikai sokféleséget. A biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen ökoszisztémaszolgáltatásokat is nyújt. Ilyenkor mindenki csak a méhek beporzó tevékenységére gondol, hogy nélkülük nem lehetne fenntartani a mezőgazdasági termelésünke t, bár külföldi cikkek vannak már arról is, hogy egyes országokban emberi kézzel porozzák a gyümölcsfák virágait, ugyanis nincsenek megfelelő mennyiségben rovarok. Tehát valós ez a probléma is. Ugyanakkor ennél sokkal többről van szó. Az egészségesen működ ő biológiai rendszerek többek között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszeralapanyagokat, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt, rekreációra alkalmas élőhelyet biztosítják számunkra, emberek számára is, sok más élő szervezettel egyetemben . A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a katasztrófák, a járványok és a betegségek elkerülésében, ezek káros hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában. Magyarország 1993 óta részes fele a biológiai sokféleség egyezménynek, amel ynek kihirdetésére 20 éve az 1995. évi LXXXI. törvénnyel került sor. Az egyezmény előírásai értelmében minden részes félnek, így hazánknak is nemzeti stratégiát kell kidolgoznia a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására. Az Európai Unió 2020ig szóló biodiverzitásstratégiája 2011 júniusában, az Európai Unió magyar elnöksége alatt a magyar elnökségi stáb hathatós munkájának egyik kiemelkedő eredménye. (18.00) Az Európai Unió tagállamainak nemzeti stratégiáit ezzel összhangban kell el készíteni. Kiemelt cél, hogy a tagállamok - így hazánk is - 2020ra megállítsák a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztémaszolgáltatások hanyatlását, és az élőhelyeket a lehetőségekhez mérten helyreállítsák. Emellett fokozottabb mértékben kell hozzájárulniuk a biológiai sokféleség globális csökkenésének mérsékléséhez, vagyis a biodiverzitásvédelem területén nagyobb hangsúlyt kap maga a nemzetközi összefogás is. Ennek értelmében Magyarországnak is feladata, hogy hozzájáruljon a 20112020 közötti időszakra szóló, a biológiai sokféleség megőrzésének világszintű stratégiai tervében foglalt célkitűzések megvalósításához, és kidolgozza ennek megfelelően a nemzeti célkitűzéseit. Ezen kívül a megújított stratégiával az Európai Unió magyar EUelnökség al att elfogadott, 2020ig szóló biodiverzitásstratégiájának is meg kell felelnünk. Az önök előtt lévő dokumentum elsősorban egy, Magyarország biológiai sokféleségének megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó átfogó stratégia. A nemzetközi és eur ópai uniós kötelezettségeknek megfelelően a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjai nem néhány ember magánügye, hanem azoknak be kell épülniük a szektorokat áthidaló szakpolitikákba, stratégiákba és programokba, valamint azok megvalósításába ahhoz, h ogy természeti erőforrásaink, azok a biológiai alapok, amelyekre ez az ország épül, fennmaradjanak. Ennek elérése érdekében fogalmaztuk meg a nemzeti biodiverzitásstratégia célkitűzéseit, valamint az elérésüket szolgáló intézkedéseket. A stratégia az EU b iodiverzitásstratégiájának szerkezetéhez igazodva hat területre helyezi a hangsúlyt: a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és fajok védelmére; a táji diverzitás, a zöldinfrastruktúra és az ökoszisztémaszolgáltatások fenntartására, a biológiai s okféleség megőrzésében a mezőgazdaság szerepének növelésére; a fenntartható erdő- és vadgazdálkodásra; a vízi erőforrások védelmére; az inváziós, idegenhonos fajok, más néven özönfajok elleni küzdelemre, valamint hazánk szerepvállalására a nemzetközi biodi verzitásvédelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtására. Ezeken a stratégiai területeken belül húsz célkitűzés összpontosít a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos hazai problémák kezelésére, amelyek közül külön kiemelném a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatások kiküszöbölése érdekében az elővigyázatosság elvének alkalmazását a genetikailag módosított szervezetek környezetbe történő kijuttatása során. Természetesen minden célkitűzéshez
