Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
3373 Magyar Zoltán képviselő úr a megújuló energia visszaszorulásáról szólt. Képviselő úr, hadd említsem meg, hogy a számok nem ezt igazolják. A 20072013as időszakban 219 milliárd forint volt erre a területre, a 201420 20as időszakban ez 370 milliárdra nő. A tőke szabad áramlásáról szóló gondolatait, hogy helyette helyi forrásokra támaszkodjunk, osztjuk. Számos ilyen program szolgálja ezt, például a „Rövid ellátási lánc” program, amely a vidékfejlesztési programnak egyi k legfontosabb eleme, és valóban ennek jelentős környezeti hatásai is vannak. Az a célunk, hogy a helyi élelmiszertermelés, feldolgozás fejlesztésével elejét vegyük annak, hogy kontinenseken keresztül kelljen élelmiszereket cipelni. Sallai R. Benedek ké pviselő úr az összeomlott intézményrendszerről beszélt. Itt is hadd említsem meg újra meg újra, hogy számos intézményrendszerrel lehet jól dolgozni és kevésbé jól dolgozni. Azok közül az eredmények közül, amelyek voltak az elmúlt évben, néhányat azért hadd említsek meg! Az országos légszennyezettségi mérőhálózatra 2,5 milliárd forintot fordítottunk. Megújult tulajdonképpen az egész mérőhálózat, annak laboratóriumi háttere, több mint 300 új mérő- és laborműszert vásároltunk, négy új mobil mérőállomást állíto ttunk üzembe. De hogy itt sem a mérőállomás a cél, hanem a levegőminőség, hadd említsem meg, hogy itt is vannak pozitív adatok, hiszen a PM10es kategóriában, tehát a 10 mikronnál kisebb részecskenagyságú szennyezés három éve nem lépi túl a határértéket. ( 17.50) Tehát a kisméretű szállópor tekintetében javult a levegő minősége. És hadd erősítsem meg Manninger Jenő képviselőtársunkat, aki azért itt helyre tette azt, hogy szó nincs arról, hogy ötvenegynéhány millió forintot fordítanánk erre. Ez a program közp onti koordinációja. Több száz milliárdos ez a program, amelyet a levegő minőségére fordítunk. Ebben benne van az egész autóbuszhálózat lecserélése, de éppúgy benne van a fűtési rendszerek koordinációja is. Tehát egy több tíz évre szóló programot készített el a kormányzat, amely, még egyszer hangsúlyozom, több száz milliárdos nagyságrendű. Azt köszönöm, hogy szakmailag előkészített és átgondolt programnak gondolja a képviselő úr, és ha lesz forrás és akarat, akkor ezt megvalósítjuk. 2014es kondíciókkal szá mol a program. Itt említem meg azt is, hogy nem valamiféle sajnálatos bakik vannak ebben az anyagban, amikor az intézményrendszer két hónappal ezelőtti elnevezését rögzíti. Nyilvánvalóan az államigazgatáson belül nem indíthatunk el közigazgatási egyeztetés re egy anyagot egy jövőbeli intézményrendszer nevében. Schmuck Erzsébet képviselő asszony a környezetvédelmi szempontok integrálásáról szól, hogy mennyire fontos, hogy az ágazati politikában történjen meg az integrációja. Egyrészt erre hadd említsem meg, h ogy számos dokumentumban megjelennek ezek a szempontok, például a nemzeti közlekedési infrastruktúrafejlesztési stratégiában, a „Nemzeti akcióterv az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért” dokumentumban, a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiában, az országos hulladékgazdálkodási tervben, a nemzeti erdészeti stratégiában. De egy gyakorlati példát is hadd mondjak! Az elmúlt évben készült el a KisBalaton vízvédelmi rendszerének második vagy harmadik üteme, attól függ, hogy tekintjük. Ezt mindenki úgy t ekintette, hogy ez valamiféle vizes fejlesztés, és nem is hárult rá valami nagy figyelem; több mint hatmilliárdos program. Ez a program szakított az eddigi, csupán vízügyes szemlélettel, és első helyre rakta azt, hogy ökológiai célokat is teljesíteni kell ennek a beruházásnak, így például a vizes élőhelyeket bővítette hatalmas területtel, szabályozható módon elárasztja azokat a területeket, ahol eddig nem volt víz, szinte csak ritka időszakot kivéve. A másik részen viszont megpróbálja fölszámolni azokat az összefüggő vízterületeket, amelyek a vizes élőhelyek szempontjából egy szegényebb élővilágot tudnak csak produkálni. Tehát az első szempontja ennek a beruházásnak kifejezetten természetvédelmi, a biodiverzitást segítő elem volt. A második elem volt a vízmi nőség javítása.
