Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3352 javítása: a részecskék, úgynevezett PM2,5, tehát a finom részecskék légköri koncentrációjának 20 százalékos csökkentése 2010 és 2020 között; a genfi e gyezménnyel összhangban a 2020. évi összkibocsátáscsökkentési célok teljesítése a 2005. évi kibocsátásokhoz képest: kéndioxidból 46 százalékos, nitrogénoxidnál 34 százalékos, illékony szerves vegyületeknél 30 százalékos, ammónia 10 százalékos, és a fin om részecskéknél, az úgynevezett PM2,5nél 13 százalékos csökkentés, ami komoly probléma, mert már nemcsak a közlekedés okoz ilyen szennyeződést, hanem a lakossági szilárd tüzelés is több helyen. Az ózonkárosító anyag felhasználásának teljes visszaszorítás a; a fluorozott szénhidrogének mennyiségének 79 százalékkal való csökkentése 2015 és 2030 között. A zajterhelés csökkentése: a stratégiai küszöbértékek feletti zajterheléssel érintett lakosok számának csökkentése a közlekedési létesítmények mentén és a hat árérték feletti zajterhelés megszüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében. Más témában, az ivóvízminőség és az egészség megőrzésével kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a KSH 2012es adatai szerint már az ország minden te lepülése rendelkezik közüzemi ivóvízellátással, az ivóvízbekötéssel rendelkező lakások aránya pedig országosan 94,2 százalék. Ez egy magas szám, természetesen minden olyan százalék vagy minden olyan lakás, ami nincs bekötve, az figyelmet érdemel. Az ország közüzemi ivóvízzel ellátott lakosságának 30 százalékára kiterjedően néhány paraméter tekintetében azonban nem felel meg az uniós és a hazai előírásoknak. A legfőbb problémát az arzén határértéket meghaladó koncentrációja jelenti. Kiemelt cél lehet tehát a fennálló egészségi kockázatok jelentős csökkentése, az érintett területek ivóvízminőségének javítása, az egészséges ivóvízhez jutás biztosítása minden lakos számára és a még fennálló ellátási hiányok felszámolása. A szennyvízelvezetés és tisztítás, szenn yvíziszapkezelés, hasznosítás területéhez is konkrét célok kapcsolódnak: 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációkban élő lakosság számára a csatornázottság biztosítása az idei év végéig, vagyis 2015. december 31éig; az összegyűjtött szennyvizek száz s zázalékának legalább biológiai fokozatú tisztítása 2015. december 31éig; a tisztított szennyvíz minőségi követelményeinek a befogadó víz keretirányelv konform vízminőségi követelményei szerinti megállapítása, a szennyvízprogramban nem szereplő területeken keletkező szennyvizek megfelelő kezelésének elősegítése; a szennyvíz és a szennyvíziszap hasznosítása, a környezeti kockázatok csökkentése. Cél a természetes és medencés fürdővizek biztonságának növelése, a beltéri levegő terheltségi szintjének csökkenté se, a biológiai allergének okozta egészségi kockázat csökkentése, a klímaváltozásból fakadó valamennyi, hazánkban fellépő emberi megbetegedés számbavétele, jellemzőik feltárása, valamint az érintettek teljes körének elérése a megelőző intézkedésekkel; a k örnyezetegészségügyi információs rendszer folyamatos működtetése és bővítése; zöldfelületi elemek minőségi és mennyiségi fejlesztése. A kémiai biztonság területén pedig szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarországon a vegyipar az egyik legnagyobb potenciális környezetbiztonsági kockázati tényező. A megelőzés, a felkészülés és az elhárítás alkalmazásában ugyanakkor ez az iparág a legfelkészültebb ágazatok közé sorolható. Cél tehát a vegyi anyagok által okozott káros hatások csökkentése a teljes életciklusukban, azaz a gyártástól a felhasználáson át a hulladék kezeléséig; megfelelő hatásvizsgálatok, a lakosság veszélyeztetettségének csökkentése, tudatos magatartás kialakítása; fenntartható növényvédőszerhasználat elősegítése. Tisztelt Képviselőtársaim! A II., említett stratégiai célterület a természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata; a biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem: az ökológiai hálózat és a Natura 2000 hálózat, nemzetközi jelentőségű természeti területek fenn tartása, védelme; az ex lege, azaz a törvény által védett természeti területek degradációjának megállítása; a földtudományi természeti értékek megóvása; a természet- és tájvédelmi célok érvényesítése, a táji identitás növelése; a kedvezőtlen természetvé delmi helyzetben lévő fajok helyzetének javítása; a
