Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A Koreai Interparlamentáris Unió delegációjának köszöntése - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3328 vádjával gyanúsítja őt (Dr. Lukács László György: Az ártatlanság vélelme?) Magyarország ügyészsége. Látom, megvédik azt a képviselőjüket, látom, megvédik, és itt ebben az Országgyűlésben is büszkén kiállnak a mellett az emb er mellett, akiről a magyar vádhatóság azt állítja - meglehetősen kitartóan és immáron az Európai Parlament közvéleménye előtt , hogy elárulta többek között az Európai Uniót. Ez persze lehet, hogy az önök számára nem lenne bűn, azonban nem utolsó szempont az, hogy milyen motivációból tette ezt. Hátha esetleg a motivációt így mutathatnám be (Ujjai összeérintésével a pénzre utal.), hogy mivel motiválhatják az ilyen képviselőket. Nos, tisztelt Ház, mielőtt komolyan vennénk a Jobbik harcát a bűnözés és a korru pció ellen, előtte azért mégiscsak azt szeretném önöknek javasolni, hogy az előterjesztésre térjünk vissza, hiszen nagyon sok minden elhangzott, aminek vajmi kevés köze volt az előterjesztéshez. (Szilágyi György: Ennyi volt a visszavágás?) Természetesen kö szönöm mindazoknak, akik az előterjesztést támogatásukról biztosították, hiszen ez a javaslat, ahogyan elmondtam, számos ponton a jogalkalmazók észrevételeit tartalmazza. A jogalkalmazók kérték, hogy javítsák a jogalkotók ezeket a jogszabályokat. A bünteté svégrehajtással kapcsolatban azt kell hogy mondjam, hogy számos félinformáció hangzott el. Többek között szó volt itt arról, hogy a vallási részlegek hogyan működnének. Nos, természetesen bármely vallási közösség kezdeményezheti ilyen vallási részleg létr ehozását, és a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságával megállapodva működtethet ilyen vallási részleget. Eddig is volt már ilyen megállapodás, de ennek törvényi alapja, jogi szabályozása hiányzott, és jelenleg is a fokozattól függetlenül történik a drogprevenciós, gyógyító terápiás, pszichoszociális részlegen az elhelyezés. Tehát nem kér mást a kormány ebben a törvényjavaslatban, mint hogy a hasonló terápiás részlegek mellé most már a vallási részlegek is bekerülhessenek a törvénybe. Ami az egyeztet ésekkel kapcsolatos kérdést illeti, az egyeztetések megtörténtek a legfőbb ügyésszel, a Legfőbb Ügyészséggel, az Országos Bírósági Hivatallal. A Rendvédelmi Karral valóban nem történt egyeztetés, legalábbis a Belügyminisztériumtól nem kaptunk ilyen tájékoz tatást, azonban a mi megállapításunk szerint ez nem jogállási törvény, hanem a büntető jogszabályok olyan pontokon módosulnak, amelyeket a Rendvédelmi Karnak ugyanúgy, mint mondjuk, az állampolgároknak végre kell hajtaniuk. Tehát, mondjuk, a büntető törvén ykönyv módosítását is vagy a büntetésvégrehajtási törvényeknek a módosítását is a büntetésvégrehajtással kell elsősorban egyeztetni. Ebben az esetben azért is furcsa lenne, mert maga a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága javasolta a legtöbb módo sítást, tehát tulajdonképpen a Rendvédelmi Karnak a büntetésvégrehajtási véleménye a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságától megérkezett. Tehát azt kell hogy mondjam, hogy az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint nem a rendvédelmi szolgálat ban állók jogállását érinti ez a törvényjavaslat, ezért nem volt szükség a Rendvédelmi Karral egyeztetni. Ez a mi álláspontunk. Természetesen ezt lehet vitatni, azonban magukkal az érintettekkel, tehát a rendvédelmi szervezeteket irányító büntetésvégrehajtással vagy a Belügyminisztériummal természetesen folyamatos egyeztetés történt a javaslat során. Nem szeretném itt hosszasan a halmazati büntetéssel kapcsolatos problémákat felsorolni. Volt egy alkotmánybírósági határozat is a halmazati büntetés szabályo zásában az úgynevezett három csapással összefüggésben, ezért szükséges az, hogy most megteremtsük az összhangot az összes halmazati szabályra vonatkozóan. Volt egy felvetés, amely a büntetésvégrehajtás során lévő munkavégzésre vonatkozott, illetve azzal k apcsolatos fizetett szabadságra. Ez egyrészt nemzetközi előírás, hogy természetesen a büntetésvégrehajtás keretein belül is a munkajog, a munkavégzés alapvető szabályai érvényesüljenek, másrészt pedig az, hogy szabadságra megy valaki a munkavégzés közben, az nem azt jelenti, hogy a büntetésvégrehajtási intézetből távozik szabadságra, csak azt, hogy nem dolgozik. Tehát ezt így kell értelmezni. Egy kicsit félrevezető volt az az állítás, hogy a büntetésvégrehajtási
