Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A Koreai Interparlamentáris Unió delegációjának köszöntése - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3322 Németországban korábbi vagy éppen hivataláról leköszönt miniszterelnököket, államfőket, minisztereket, főpolgármestereket visznek el vezetőszáron, míg Magyarországon ez elképzelhetetlen. Két eset lehetséges: vagy azért, mert Magyarországon nincs kor rupció, vagy azért, mert Magyarország egy következmények nélküli ország. Én egyébként az utóbbi esetre tennék nagyobb tétet. Annyit állítok, hogy önmagában a Btk. csiszolgatásával nem lehet a korrupciós cselekményeket felszínre hozni. Az egyik ok az, hogy nagyon sok esetben a korrupciós cselekmények el sem jutnak vádemelésig, tehát hiába dicsekszik bárki a váderedményességgel, ha a legtöbb esetben a történet elhal, még mielőtt vádemelésre sor kerül. Mi is tudunk az elmúlt évekből számos olyan korrupciógyanú s ügyet, ahol még vádemelésre sem került sor, sőt volt olyan politikus, akit meggyanúsítottak, és utána verte a mellét, hogy még csak vádat sem sikerült ellene emelni, annyira tisztán játszott. Éppen ezért javasoltuk azt, hogy a büntetőeljárásban bizonyos közérdek elleni cselekményeknél - és nemcsak a korrupciós cselekményeket sorolom ide, de például környezet- és természetkárosítás esetén is - a feljelentőnek, tehát annak a bátor honpolgárnak, aki a hatóságokhoz fordul, mert egy korrupciógyanús ügyet talál , vagy környezet- és természetkárosítást észlel, legyenek hatékony jogorvoslati eszközei. Tehát tudja továbbpörgetni akár egy oknyomozó újságíró, akár egy bátor honpolgár azt az ügyet, amely álláspontja szerint sérti a közérdeket. Ezért javasoljuk azt, hog y abban az esetben, amikor például egy nyomozást megszüntető határozat születik, mint oly sokszor korrupciógyanús ügyekben, a feljelentőnek legyen lehetősége jogorvoslathoz folyamodni. Menjünk tovább! Szintén erősítené a titokban maradó korrupciógyanús ügy ek felszínre hozatalát, ha a FideszKDNP elfogadta volna az LMPnek azt a javaslatát az új ügyészségi törvénynél, hogy az ügyészség közérdekvédelmi funkcióit erősítsük meg, tehát legyen egy olyan úgynevezett watchdog, őrkutya szerepe az ügyészségnek, hogy ha különböző tényfeltáró, oknyomozó újságírók kitesznek a placcra ügyeket, akkor az ügyészség ne tudjon elhajolni, hogy nem érkezett feljelentés, hanem hivatalból legyen kötelezettsége megvizsgálni ezeknek az állításoknak a valóságtartalmát. S végül és egy általán nem utolsósorban itt is meg kell említenem azt, mint az előző bírói jogállást érintő törvénymódosításnál, hogy elengedhetetlen az igazságszolgáltatás nyilvánosságát törvényben rendezni. Ha törvényben szabályozott az, hogy egy büntetőeljárás különbö ző fázisai mikor és mennyiben nyilvánosak, akkor el lehet kerülni azt, hogy bizonyos ügyekben bizonyos iratok bizonyos sajtótermékekhez elkerülnek, más korrupciógyanús ügyekben viszont nem lehet tudni, hogy hol tart a történet. Utóbbira említhetem azt is, hogy a szekszárdi trafikmutyi ügyében Hadházy Ákos kollégám két évvel ezelőtt feljelentést tett, de a mai napig nem tudjuk, hogy mi újság van, a mai napig nem tudjuk, hogy például Horváth képviselőtársunk számítógépét megvizsgáltáke, és a többi, és a több i. De sorolhatjuk a földügyeket is. Számtalan olyan visszaélésgyanús ügy van, ahol nem tudunk semmi többet, például a NAVügyben sem tudjuk azt, hogy per pillanat hol tart a nyomozás. Mert egyfelől az igazságszolgáltatás nyilvánosságát törvényes keretek kö zé kell szorítani, másrészt viszont pontosan a közérdeket sértő ügyekben egy nagyobb fokú nyilvánossága kell hogy legyen a büntetőeljárásnak. Amit viszont az anyagi jogi szabályokban hiányolunk, és nem tartjuk elégségesnek a kormányzat jelenlegi lépéseit: az egyik az, hogy az LMP álláspontja szerint egészen a vádemelésig biztosítani kell a korlátlan enyhítés lehetőségét. (14.00) Tehát akkor hatékony az a kormányzati törekvés, hogy legalább a korrupcióban részes egyik felet érdekeltté tegye abban, hogy feltá rja a cselekményt, ha erre egyébként a vádemelésig szükség van. Kettő: Az LMP már 2010ben is javasolta, követelte, és az új Btk.hoz is módosító javaslatként előterjesztette, hogy ahogyan a személyes adatok védelmét védi a büntető törvénykönyv, ugyanígy a közérdekű adatok nyilvánosságát, az információszabadságot is védeni kell. Magyarul, ha törvény előírja azt, hogy bizonyos adatokat, például szerződéseket nyilvánosságra kell hoznia egy
